A Brazil Szövetségi Rendőrség vizsgálata rávilágított arra, hogy a BYD által alkalmazott munkásokat Kínában toborozták, majd jogellenesen hozták Brazíliába. Az ügyben kiderült, hogy a munkavállalók a brazil törvények által megengedettnél hosszabb ideig dolgoztak, sok esetben heti hét napon. Ennek következtében a munkakörülményeik megalázóak voltak, amelyeket a hatóságok rendkívül súlyosnak minősítettek.

A riportok szerint a munkásoknak engedélyt kellett kérniük ahhoz, hogy elhagyhassák a szállásukat, és legalább 107 esetben a munkáltató visszatartotta az útlevelüket is. Ez a gyakorlat kimeríti a "rabszolgasághoz hasonló körülmények" fogalmát, amely nem csak a kényszermunkát foglalja magában, hanem a nagy eladósodásból adódó rabszolgaságot, a megalázó munkakörülményeket és az egészségre veszélyes hosszú munkaidőket is.

A BYD a nyilvánosság előtt is reagált az eseményekre, közleményükben bejelentették, hogy megszakították a kapcsolatot a munkavállalókat alkalmazó céggel, és együttműködnek a hatóságokkal, hogy biztosítsák a munkások jogait. A cég hangsúlyozta, hogy kiemelt figyelmet fordítanak a munkakörülmények javítására.

Liane Durao munkaügyi felügyelő tájékoztatása szerint a vizsgálatok még folyamatban vannak, és bírságot egyelőre még nem szabtak ki. Az ügy figyelmet keltett nemcsak Brazíliában, hanem nemzetközi szinten is, hiszen többek között az európai és az amerikai média is foglalkozik az esettel, amely a gyártási etika és a globális beszállítói láncok biztonságának kérdéseit is felveti.

Az eset újabb figyelmeztetés a multinacionális cégeknek, hogy alaposan ellenőrizzék a beszállítóik munkakörülményeit, és hogy a jó hírnév megőrzése érdekében aktívan fellépjenek a munkásokat érintő visszaélések ellen. Ezen kívül a helyi közösség támogatása és a jogi keretek tisztázása is elengedhetetlen lépés ahhoz, hogy hasonló esetek ne fordulhassanak elő a jövőben.