A NASA keddi bejelentése szerint fontos változások várhatóak a Perseverance marsjáró által gyűjtött minták hazahozatalának módjában. Az eredetileg 11 milliárd dollárra és 2040-es érkezésre tervezett program költségeit és időkereteit felülvizsgálják, mivel az amerikai űrügynökség döntéshozói úgy vélték, hogy ez nem volt elfogadható. Ennek következtében két különböző leszállási terv került kidolgozásra, amelyeket párhuzamosan értékelnek, hogy a marsi minták biztonságosan visszajuthassanak a Földre. Ez a megközelítés a költségek és az idő megtakarítását is ígéri a Mars Sample Return Program keretében. A végleges irányvonalat várhatóan 2026 második felében határozzák meg.

A NASA főigazgatója, Bill Nelson hangsúlyozta, hogy a két irány egyidejű követése nemcsak gyorsabbá, hanem költséghatékonyabbá teheti a minták Földre juttatását.

A NASA 2024 szeptemberében 11 tanulmányt fogadott el, amelyek a marsi minták leghatékonyabb hazahozatali módszereit elemezték. Ezt követően a Mars Sample Return Strategic Review elnevezésű külön csapat feladata lett, hogy kiértékelje ezeket a tanulmányokat és javaslatot tegyen a program technikai megoldásaira, valamint költség- és időkeretének részleteire.

Nicky Fox, a NASA Tudományos Küldetések Igazgatóságának vezetője kiemelte, hogy a Mars felszínén dolgozó roverek már jelenleg is értékes tudományos mintákat gyűjtenek, amelyeket minél hamarabb Földre kell juttatniuk a kutatóknak. Ezek a minták segíthetnek megérteni a Mars geológiai múltját és éghajlati történelmét, valamint választ adhatnak arra, hogy valaha létezett-e élet a bolygón.

Két lehetséges leszállási terv áll szóba. Az egyik a már bevált égő daru (sky crane) rendszert használja, melynek költsége 6,6-7,7 milliárd dollárra tehető. A másik megoldás egy új, kereskedelmi megoldásra épül, amely olcsóbb, 5,8-7,1 milliárd dolláros költséggel operál, és lehetőséget ad arra, hogy akár a SpaceX is bevonásra kerüljön. Mindkét megoldás kulcsszereplője a Mars Ascent Vehicle, amely a mintákat a Mars felszínéről az űrbe juttatja.

Érdekes újítás a rakéta leszállóplatformjának energiaellátásával kapcsolatban, amely nem napelemekkel, hanem radioizotóp rendszerrel működik. Ez biztosítja a megbízható áramforrást és hőmérsékletet, még porviharok idején is, ami elengedhetetlen a sikeres küldetéshez.