A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) legfrissebb jelentése rávilágít egy aggasztó tényre: a világszinten felhasznált végső energia mindössze 20%-a származik villamos energiából, míg a többség fosszilis energiahordozók közvetlen alkalmazásával valósul meg. Az Európai Bizottság tervei szerint 2050-ig drasztikus növekedésre van szükség a villamos energia arányában a végső energiafelhasználásban. Célul tűzték ki, hogy a háztartások esetében a 2015-ös 25%-ról 60%-ra, míg az ipari szektorban a 29%-ról 62%-ra kellene emelni az arányt.

A tiszta energiaforrások elterjedésére mutat az is, hogy az EU már több elektromosságot állít elő nap- és szélenergia alkalmazásával, mint fosszilis energiahordozókból. Például a német MVV Energie már 2035-re klímapozitív működést tűzött ki célul, ami azt jelenti, hogy tevékenysége karbonlábnyoma negatív lesz.

A fűtés villamosítása terén kiemelkedő szerepet játszanak a hőszivattyúk, melyek már az európai otthonok egyötödében jelen vannak. Az iparban azonban a villamos energia aránya drámaian alacsony: a kohászat például a zöldítési törekvések ellenére 78%-ban fosszilis alapú energiát használ.

Ha az ipari szektorra fókuszálunk, a becslések szerint az esetleges 90%-os elektrifikálás is elérhető a technikai potenciál alapján 2035-ig. Ezen kívül a hőszivattyúk hozzájárulsozhatnak az elektromos rendszer flexibilitásához is, különösen a megújuló energiaforrások növekvő aránya miatt. Ma már 100 MW-os hőszivattyú-üzemek is működnek, amelyek képesek a távfűtési rendszerek jövőjét jelentősen formálni.

Miközben a hőszivattyúk egyre népszerűbbek, a költségek és a helyi energiaárak közötti különbségek nagyban befolyásolják elterjedésüket. Az optimális idő alapú tarifák bevezetésével pedig a háztartások és ipari felhasználók ösztönözhetők, hogy energiájukat a nappali csúcsidőszakok elkerülésével használják.

A hőszivattyús technológia nemcsak háztartási, hanem ipari méretekben is előnyös lehet, például hőenergia-tárolással kombinálva, amely növelheti a rendszer hatékonyságát. Az ipari hőigény csökkentése érdekében az elektromos fűtés alkalmazása számos szintén jelentős innovációs lehetőséget is magában hordoz.

Szükséges tehát, hogy az EU együttes erőfeszítéseket tegyen az elektromos fűtés és a hőszivattyúk széleskörű elterjesztésért, hogy ne csak a környezeti fenntarthatóságot, de a gazdasági fejlődést is elősegítse. Az energiaátmenet nem maradhat el, és elérhető a piaci megoldások sokasága e cél eléréséhez.