A svéd energiaárak drámai emelkedése sokkolta az ország lakosságát az év végén. A helyzetért politikai felelősséget is hárítanak: a jobboldali kormány tagjai Németországra és a korábbi szociáldemokrata kormányra mutogatnak.

Az Euractiv jelentése szerint Svédország különböző régióiban a különbségek elképesztően érzékelhetőek. Például Malmőben egy 10 perces zuhanyzás most 31 svéd koronába (kb. 1100 forint) kerül, míg az ország középső részén mindössze 6 svéd korona.

Ulf Kristersson, Svédország miniszterelnöke komor szavakkal hívta fel a figyelmet a kihívásokra: "Nehéz idők előtt állunk", majd úgy véli, hogy az atomerőművek leállítása, amelyet az előző kormány hajtott végre, jelentősen hozzájárult a jelenlegi helyzethez.

Ebba Busch, az energiaügyi miniszter is megosztotta dühét, mondván: "Dühös vagyok a németekre!" A német atomerőművek leállítása miatt pedig ha Németországban éppen nincs elegendő megújuló energia, Svédországból importálnak áramot, ami tovább növeli az árakat.

Ezek a problémák részben az EU árampiaci mechanizmusának következményei, amely fokozatosan optimalizálja az áramellátást a határokon átnyúlva, figyelmen kívül hagyva a nemzeti érdekeket. Svédországban októberben bevezetett új rendszer már most drámai hatással van az ország energiaellátására.

A távoli Észak-Svédország bőséges vízenergiával rendelkezik, de az ország belső rendszere nem képes ezt a déli, sűrűn lakott területekre eljuttatni, így az ottani lakosok, akiknek iszonyú magas energiaárakkal kell szembenézniük, amúgy is nehezen birkóznak meg a helyzettel.

Busch bejelentette, hogy a svéd kormány új intézkedéseket tervez az energiaárak csökkentésére, hogy támogassa a háztartásokat és a vállalkozásokat. Sokan sürgetik a kormányt, hogy lépjen ki az EU energiaelosztási mechanizmusából, bár szakértők szerint ennek a kivitelezése erősen kérdéses. Hatalmas politikai vitákra és társadalmi feszültségekre is számíthatunk a közeljövőben, mivel a svéd lakosság egyre inkább nyomás alatt érzi magát a megugró energiaárak miatt.