Belgium történelmi bírósági döntése egy sötét időszakra világít rá: a belga államot bűnösnek találták a gyarmati időszak során elkövetett gyermekrablások miatt. Az MTI értesülései szerint az ítélet értelmében a bíróság elismerte, hogy az 1946 és 1950 között belga férfiak és kongói nők kapcsolatából született gyermekek, az úgynevezett "metiszek" sérelmezték a hazájuk államának magatartását, és kártérítést igényelnek.

A döntés a 2021-es ítéletre épül, amelyben a bíróság a felperesek ügyét elévültnek minősítette, ugyanakkor a fellebbezés után újra megvizsgálta az ügyet. Az akkori helyzetben a bíróság hangsúlyozta, hogy a belgiumi állam nem vonható felelősségre olyan cselekedetekért, amelyek az elkövetésük idején nem minősültek bűncselekménynek, de mindez a gyarmati hatóságok diszkrét politikájának következménye.

A belgiumi gyarmati időszakban a belga állam nem nézte el a helyi és belgák közötti keveredést. Az ilyen kapcsolatokból született gyermekeket a hatóságok elvették szüleiktől, és belgiumi árvaházakba helyezték őket, ám gyakran nem kaptak belga állampolgárságot. Ez a gyakorlat súlyosan sértette az érintett családokat, és a jövő generációi számára is súlyos következményekkel járt.

Ez a panasz az első ilyen jellegű beadvány Európában, amely a gyarmati múlt bűneit célozza meg. Belgiumban a római katolikus egyház már 2017-ben hivatalosan is bocsánatot kért a gyermekrablásokban játszott szerepéért. Két évvel később Charles Michel, a jelenlegi Európai Tanács elnöke, aki akkor miniszterelnök volt, szintén bocsánatot kért, ezzel elismerve a múltbéli jogsértéseket.

Ez az ügy arra figyelmeztet, hogy a gyarmati múlt bűnei nem évülnek el és hogy a történelmi igazságtétel szükségessé vált mind a túlélők, mind a társadalom számára.