A háború szörnyű következményeként 18 évesen öngyilkosságot követett el Oleksandr Jakuscsenko, egy ukrán tinédzser, akit az oroszok elhurcoltak. Az ifjú a Krasznodar régióban található nevelőszülei otthona közelében akasztotta fel magát 2024. január 10-én. Holttestét másnap reggel találták meg, ami egy tragikus hír a háború alatt elhurcolt több ezer ukrán gyermek sorsáról.

Jakuscsenkót 2022 áprilisában, a Herszon régió orosz megszállása alatt vitték el egy tokarivkai árvaházból. A beszámolók szerint az árvaház vezetése együttműködött az orosz hatóságokkal, és miután a területet felszabadították, a gyermekek közül nyolcat – köztük Oleksandrt is – Oroszországba vittek.

Az ifjú nevelőszülei, Natalia és Alexander Lukasenko, csak rövid ideig voltak hivatalosan a gondviselői, mivel Jakuscsenko hamarosan betöltötte a 18. életévét, így jogilag már nagykorú volt. "Ételt adtunk neki, és gondoskodtunk róla, mert nem volt hová mennie" – fogalmazott nevelőapja. Azonban az ifjú baráti üzeneteiben kifejezte kétségbeesését: "Senki nem törődik velem itt. Világossá tették, hogy csak problémákat okozok" – írta az egyik üzenetében. Az iStories riportja szerint Oleksandr vissza akart térni Ukrajnába, de nevelőszülei ezt megakadályozták, például elvették az útlevelét.

A fiatal temetésén igencsak felháborító jelenetek zajlottak. Barátai és ismerősei megdöbbenve tapasztalták, hogy a legolcsóbb koporsóba helyezték, és nevelőszülei állítólag azt mondták: "Hála istennek, meghalt. Kevesebb gond". Ezt az állítást a nevelőapa határozottan tagadta, és jogi lépésekkel fenyegette meg a sajtót.

Oleksandr húga, Khrystyna, szintén Oroszországban maradt egy másik nevelőcsaládnál, és az ukrán hatóságok mindkét testvért eltűnt személyként tartják nyilván. Az ilyen esetek tragikus valósága azt mutatja, hogy a háború nemcsak a felnőttek életét sújtja, hanem a gyermekekét is, akiknek jövője bizonytalan, és akiknek biztonsága sok esetben kérdéses.