Az Illinois-i Egyetem Beckman Intézetében végzett kutatások során a Beszéd Akadálymentesítési Projekt keretében a szakemberek több száz óra emberi beszédet elemeztek. A céljuk az volt, hogy a Parkinson-kórosok és más neurológiai rendellenességek miatt nehezen érthető beszédet is felismerhetővé tegyék. Talán sokan feleslegesnek találják ezt a fejlesztést, de azok számára, akik betegségeik miatt nem tudnak kommunikálni, életmentő lehet a beszédfelismerés lehetősége, amely segíti őket a digitális eszközök használatában.

A beszédproblémákkal küzdők gyakran elzárkóznak a külvilágtól, elmagányosodnak, de egy megfelelő beszédfelismerő segítségével továbbra is részt vehetnek az emberi kommunikációban. Ez a technológiai újítás nemcsak az egyének önállóságát segítheti, hanem a társadalom számára is hasznos, mivel a betegek könnyebben tudnak kapcsolatot tartani a családjukkal és barátaikkal.

A Parkinson-kórra és egyéb neurológiai zavarokkal összefüggésben gyakori a dizartria, amely a koordinálatlan, elnyújtott vagy éppen ellenkezőleg, túlzottan gyors beszédet jelenti, melyet nehéz megérteni. A kutatás során a szakemberek kifejezetten az ilyen problémával küzdő betegeket keresték meg, és azok hangfelvételeit gyűjtötték össze. Ezek a hangfelvételek tartalmaztak mindennapi utasításokat, például „állítsd be az ébresztőt”, vagy egyszerű szövegeket, mint például vásárlólisták összeállítása és reggeli elkészítési folyamatok részletezése.

A hétről hétre zajló kommunikáció javítását célzó kutatás során Clarion Mendes beszédpatológus kiemelte, hogy a résztvevők számára a részvétel örömet és reményt jelentett a jövőbeli jobb kommunikáció érdekében. A kutatók Parkinson-szakértőkkel együttműködve igyekeztek azokat a témákat belefoglalni a kutatásba, amelyek a betegek mindennapi életében valóban jelentőséggel bírnak.

A szoftver például képes volt megérteni a gyógyszerek neveit, amikor a betegek említik őket. A céljuk az volt, hogy a betegek a kommunikáció során ne küzdjenek különösebben a beszéddel, hanem olyan természetesen beszéljenek, ahogy azt otthon, a családjukkal teszik. Ez a fejlődés valósággá válhat, és komoly előnyökhöz juttathatja a Parkinson-kórosokat, hiszen a társas kapcsolatok megőrzésére és a digitális világban való navigálásra is szükségük van.