A száj- és körömfájás terjedése komoly fenyegetést jelent az állattenyésztésre, amelynek megakadályozásában a fegyelem kulcsszerepet játszik. Prof. Dr. Sótanyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora pénteki sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy az állatmozgásokat minimalizálni kell, és az állatvásárlásokat meg kell szüntetni, különösen a már fertőzött területeken. Ha szükséges, az egész országra vonatkozó korlátozásokat is be kell vezetni.

A közelmúltban a Győr-Moson-Sopron megyében lévő kisbajcsi szarvasmarhatelepen azonosították a vírust, amelyet utoljára 1973-ban apa magyar területen észleltek, komoly pusztítást végezve. Az érintett telepen azonnal elrendelték az összes állat leölését.

Az Állatorvostudományi Egyetem szakemberei hangsúlyozták, hogy a fertőzések megakadályozása érdekében elengedhetetlen a személyi korlátozások betartása. Dr. Kocsner Tibor, a Biobiztonsági Testület főtitkára egyértelművé tette, hogy a vírust leggyakrabban emberek terjesztik, és apró részletek dönthetik el, hogy egy állat megfertőződik-e vagy sem.

Szakértők szerint a 70-es évekhez képest más megközelítés szükséges a járvány kezelésében. Jelenleg a fertőzött telepeken állatokat kell leölni, míg ötven éve más védekezési stratégiákat alkalmaztak. Dr. Fodor László, korábbi járványtani és mikrobiológiai tanszékvezető azt is hozzátette, hogy az állatpopuláció védelme érdekében folytatott vakcinációs programoknak már a műveletek tervezésekor figyelembe kell venni a kereskedelmi korlátozásokat is, amelyek hatással lesznek az élelmiszerexportra.

A jelenlegi helyzetben országos vakcinázási kampány nem jöhet szóba, mivel Magyarország eddig mentesítette az állományt a betegségtől. Dr. Tenk Miklós, járványtani és mikrobiológiai tanszékvezető figyelmeztetett arra, hogy a szél és a pára fokozhatja a vírus terjedését, különösen a Duna mentén, ahol a két ország szomszédos.

A szakemberek folyamatos nyomon követést végeznek, és minden állattartónak figyelnie kell az állatok egészségére, hogy az esetleges tüneteket mielőbb észleljék. Az állatok leölési módja mindig a helyzet határozatától függ, de jelenleg az elhantolást választják, hogy elkerüljék a nagy mértékű légszennyezést, amely az égetéssel járna.

A fertőzött állatok trágyája szintén veszélyt jelent, és az állattenyésztési hatóságok elrendelhetik a trágyakezelést. Az állatorvosok kemény döntéseket hoznak, hogy megőrizzék a közegészségügyet, a szakmai közérdeket és a gazdák biztonságát.

A szakértők figyelmeztettek: ha a vírus a vadállományba kerül, az rendkívül súlyos következményekkel járna, hiszen a vadon élő állatokat nem lehet megfelelően fertőtleníteni. Dr. Sótanyi Péter ezt a helyzetet a legnagyobb tragédiaként jellemezte, mivel nemcsak az állattenyésztők tehetnének kárt az állatokban, hanem ez a helyzet a természetes ökoszisztémákra is tragikus hatással lehet.