A Moody’s pénteken közzétett legújabb minősítésében negatív kilátásokat fogalmazott meg, de a Standard and Poor’s és a Fitch Ratings-hez hasonlóan a Moody’s is megerősítette Magyarország államadósságának befektetésre ajánlott besorolását - erről tájékoztatott a Nemzetgazdasági Minisztérium.

A hitelminősítő döntésének indoklása szerint Magyarország valószínűleg nem fogja megkapni az európai uniós források egy részét, mivel nem teljesíti Brüsszel feltételeit. Ez különösen aggasztó, hiszen az Európai Unióval folytatott tárgyalások feszültek és a kifizetési kérelmek 2026. augusztusi határidejére nézve növekedett a kockázat, hogy az ország jelentős forrástól esik el.

A Moody’s 2026 és 2028 között átlagosan 3%-os gazdasági növekedést prognosztizál, amelyet az elektromos jármű- és akkumulátorgyártó iparban megvalósuló jelentős külföldi befektetések segíthetnek. Ezzel összhangban a Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye is kiemeli, hogy Magyarország megítélése a nemzetközi pénzpiacokon kedvező, és a magyar állampapírok népszerűsége töretlen.

A minisztérium említette a jelentős kínai befektetéseket, például a CATL és a SEMCORP high-tech akkumulátorgyárakat, valamint a BYD-t, amely Európában elsőként Magyarországon kezdi meg elektromos autóinak gyártását.

A Pénzügyminisztérium hangsúlyozta, hogy a Moody’s döntése a kedvező hitelminősítői értékelések folytatásaként érkezett. Az elmúlt évtized kedvezőtlen gazdasági előzményei után a magyar kormány sikeres gazdaságpolitikájának köszönhetően a számok már javulnak – most is befektetésre ajánlott státuszban tartja Magyarországot minden hitelminősítő.

Az NGM megjegyezte, hogy az ország nehéz időszakon megy keresztül, amelyet a koronavírus-járvány, az energiaválság és a szomszédos háborúk okozta zűrzavar tovább súlyosbít. Az exportot elsősorban a német gazdaság gyengélkedése húzza vissza, de a kormánynak vannak pozitív jelei is, amelyeket az ipari termelés és a turisták növekvő száma mutat. A turizmus terén az előző év azonos időszakához képest 5,3%-os növekedést könyvelhet el, míg a kiskereskedelemben is pozitív tendenciák tapasztalhatók.

Végezetül a Pénzügyminisztérium kiemelte, hogy a kormány célja, hogy 2025-re a magyar gazdaság 3%-os növekedést érjen el, és ehhez 21 intézkedésből álló új gazdaságpolitikai akciótervet dolgoznak ki. Az akcióterv összesen 4000 milliárd forintot mozgat meg a gazdaságban, amelyből 2632 milliárd forint jut a családoknak, míg a Demján Sándor Program körülbelül 1410 milliárddal támogatja a kis- és középvállalkozásokat.

A fordulópont tehát egyre közelebb van, a kérdés már csak az, hogy Magyarország fel tudja-e használni az előre megnyíló lehetőségeket!