Ismét feszültség az EU-ban

Margus Tsahkna észt külügyminiszter figyelmeztetett: ha Orbán Viktor kormánya valóban megvétózza az Oroszország ellen hozott szankciók meghosszabbítását, az súlyos pénzügyi következményekkel járhat az Európai Unió számára. Az EU és a G7 államok 2023-ban körülbelül 260 milliárd eurót fagyasztottak be orosz eszközökből, hogy biztosítsák az Ukrajnának folyósított 50 milliárd eurós hitelt.

Ukrajna sorsa forog kockán

Tsahkna elmondta, ha a szankciók lejárnak, az orosz vagyontömegből biztosított hitelek kamata elveszhet, ami Ukrajna gazdasági helyzetét súlyosan érintené. Az észt politikus hangsúlyozta, hogy megengedhetetlen, hogy Oroszországot jutalmazzák a védtelen helyzetével.

Belgium elutasítja az elkobzást

Belgium, hol a legtöbb orosz elleni befagyasztott vagyon található, elutasítja az eszközök elkobzását. Vincent Van Peteghem belga költségvetési miniszter kijelentette, hogy a befagyasztott vagyont a béketárgyalások során hasznos eszközként tartják nyilván.

Magyarország gazdasági helyzete is a háttérben

Tsahkna nyomatékosította, hogy a magyar kormánnyal is folytatni kell a tárgyalásokat, mivel Magyarország jelenlegi gazdasági helyzete erősen függ az uniós forrásoktól. Megértjük, hogy több problémájuk van a gazdasággal – tette hozzá.

Oroszország stratégiája

A külügyminiszter figyelmeztetett arra is, hogy Oroszország megpróbálja kijátszani a szankciókat, harmadik feleknek próbálja értékesíteni a befagyasztott vagyont, bízhatva abban, hogy a jövőben hozzáférhetnek.

Békét hozhat a jövő?

Tsahkna véleménye szerint a szankciós rendszer sorsa a béketárgyalások kimenetelétől függ, és az Egyesült Államok szerepvállalásán is múlik, akárcsak Donald Trump korábbi irányításának idején.