A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szegénységi adatai hosszú éveken át kétségeket ébresztenek a kutatókban, akik furcsaságokra figyeltek fel az elmúlt évek jövedelmi statisztikáiban. Tóth Annamária, az ELTE kutatója, valamint Gábor András, a Tárki munkatársa arra a megdöbbentő következtetésre jutott, hogy a KSH 2017 után olyan adatokat kezdett el közzétenni, amelyek manipulációra utalhatnak.

Az UNICEF is felhívta a figyelmet egy aggasztó tendenciára: sok család jövedelme közvetlenül a szegénységi küszöb felett helyezkedik el, ami a gyermekszegénység növekedését jelezheti. Kutatásaik során a szakértők az Eurostat adatait is felhasználták, és a jövedelmek histogramjaiban 2017-től kezdődően egy gyanús torzulást észleltek: a korábbiakban üres jövedelmi sávok hirtelen telítődtek a szegénységi küszöb felett, miközben az alatta lévők üresen maradtak.

Kiemelkedő, hogy a KSH az utóbbi években drámai mértékben változó szegénységi adatokat kezdett jelenteni. Például, míg a gyermekszegénység aránya 2015 és 2020 között 63 százalékkal csökkent, a hátrányos helyzetű gyermekek száma viszonylag kisebb mértékben esett vissza. Amikor a kutatók megkérdőjelezték ezt az eltérést, a hivatal nem látta problémásnak az eredményeket.

A 2020-as év még további bizarr adatokat is felszínre hozott: 322 egyfős háztartás esetében a jövedelem egyezett a tizedesvessző utáni hét számjegyével, ami rendkívül valószínűtlen és gyanúra ad okot. A kutatók a KSH által elérhető adatállományt is felhasználták, ám adatvédelmi okokra hivatkozva a hivatal megtiltotta az adatok további közlését.

Huszár Ákos, a Társadalmi Riport 2022-es kiadványának egyik szerzője, aki korábban a KSH-nál dolgozott, már 2015-ben jelezte a létszámítással kapcsolatos problémákat, amikor is a szegények számát elképesztő módon csökkentették. A kutatók hangsúlyozták, hogy a hiteles, megbízható statisztikai adatok elengedhetetlenek a társadalom számára, azonban a tapasztalatok azt mutatják, hogy a hazai jövedelemadatok hitelessége megkérdőjelezhető.

A lap emlékeztet arra is, hogy a 2017 utáni időszakban a kormányt rendszeresen bírálták a romló szegénységi adatok miatt, de emiatt azóta már nem alakult ki társadalmi vita. Ráadásul 2023 után a szegénységi index 9 éves mélypontra zuhant, míg a gyermekszegénység mértéke megduplázódott, a nyugdíjasok szegénysége pedig 14,7%-ról 24,2%-ra emelkedett. Ezek a folyamatok arra figyelmeztetnek, hogy a legnagyobb szükség van valós, megbízható adatokra, hogy a társadalom valóban képet kaphasson a szegénység helyzetéről.