Az Eurostat legfrissebb adatai alapján a 27 tagállamból álló Európai Unióban továbbra is jelentős felzárkózási lemaradásunk van. A magyar gazdaság az egy főre jutó GDP terén az uniós átlag 77%-át éri el 2024-re, ami lényegében stagnálást mutat a korábbi évekhez képest, hiszen az az előző években, 2023-ban és 2022-ben is hasonló értéket mutatott. Emellett Horvátország 1 százalékpontot javítva hasonló szintre került, így már csak négy olyan állam van – Szlovákia, Lettország, Görögország és Bulgária –, ahol az egy főre jutó GDP kisebb a magyarnál.

A politikai kommunikáció terén a kormány egyre inkább ezen statisztikákra támaszkodik, amikor a felzárkózási törekvéseinket próbálja hangsúlyozni. Az elmúlt években Orbán Viktor és Nagy Márton nyilatkozatai többször is megjelenítettek optimista célkitűzéseket a jövőre nézve, mint például hogy 2030-ra elérhetjük az EU átlag 100%-át, amit egyre boldogabb hangvétellel tovább módosítottak.

A legújabb trendek azonban aggasztóak, mivel Románia, amely három éve még csak az EU átlag 72%-án állt, most már 79%-ra nőtt. Ezzel szemben Szlovákia mögöttünk lemaradt, és a magyar gazdasági helyzet gyengesége is aggodalomra ad okot. Közép-Európában Csehország a követendő példa, hiszen ők már az EU átlag 91%-án állnak.

A gazdasági helyzet érdekessége, hogy míg Románia szereplése folyamatosan javul, addig a magyar kormány folyamatosan próbálja megmagyarázni az adatokat. Az NGM (Nemzetgazdasági Minisztérium) hamar reagált az Eurostat által közzétett számokra, és kiemelte, hogy a felzárkózás nem akad meg. Sőt, a kialakult elemzések és jövőbeli kilátások is elgondolkodtatóak; a legfrissebb álláspont szerint a 2025-ös év jelentheti az áttörést, bízva abban, hogy a későbbiekben a revíziók során pozitívabb eredmények születnek.

Továbbá, az NGM figyelmeztetett a horvát gazdaság euróra való áttérésének kedvező hatásaira, amely 2023-ban történt, míg a román gazdaság növekedése fenntarthatatlan alapokra épült, ami reális aggodalomra ad okot.

A hírek nyomán érdemes figyelemmel kísérni, hogy milyen változások fognak bekövetkezni a következő években, és vajon a kormány sikerül-e végre tartós növekedést elérni, ironikus módon, figyelembe véve a közelmúltban kifejtett megalapozatlan optimizmust. Esetleg tényleg szükség lenne egy új gazdasági stratégiára, amely a fenntartható növekedésre, innovációra és oktatásra összpontosít, hogy elkerüljük a közepes fejlettség csapdáját és közelítsünk az EU átlaghoz.