A száj- és körömfájásvírus a párosujjú patások betegsége, amely komolyabb fertőzéseket okozhat a szarvasmarha-, sertés-, juh- és kecskeállományban. A tünetek megjelenéséhez akár négy nap is eltelhet, ahol először az állatok letargiáját vagy étvágytalanságát észlelhetik a gazdák, majd következik a jellegzetes sebek és hólyagok megjelenése a szájban és a lábvégén. A betegség tudományos neve is erre a fájdalomra utal, mivel az esetek végkimenetele az elhullás lehet.

Rusvai Miklós virológus hozzátette, hogy az emberek esetében inkább gazdasági károk keletkeznek a fertőzés miatt, hiszen sok esetben a vírus tünetszegény formában jelentkezik, csupán enyhe hőemelkedéssel és szájkörnyéki hólyagokkal. Azonban fontos tudni, hogy a vírus a ruházaton keresztül is terjedhet, így gyorsan eljuthat a telepekre.

A legfőbb veszélyt a beteg állatok közötti közvetlen érintkezés jelenti, de fertőzheti a szarvasmarhákat, sertéseket és juhokat cseppfertőzéssel vagy közvetett módon tárgyak által is. A vírus a megbetegített állatok takarmányában, váladékaiban, tejében és ürülékében is megtalálható, így könnyen bejuthat a gazdaságokba. Hosszú ideig életképes marad szerves anyagokban, trágya esetén hetekig, míg a fagyasztott hús hónapokig megőrzi fertőzőképességét. A szél pedig több száz méterre eljuttathatja a kórokozót.

Bár létezik oltóanyag, amelyet az uniós vakcinabankból lehet igényelni az érintett országoknak, ez csupán a vírusürítés mennyiségének csökkentésére szolgál, amíg a teljes állomány felszámolása nem történik meg. "Járványügyi szempontból ez az egyetlen hatékony megoldás a további fertőzések megakadályozására" – hangsúlyozta Rusvai Miklós. A kisbajcsi telepen tartott 1400 szarvasmarha is így járt, mivel hazánkban 50 éve nem látott kórokozó jelent meg.

A szigorú protokoll értelmében a fertőzött állatok és tetemek mozgása tilos, így a solti kemence helyett a bábálna dögkútban, több méter mélyen kerültek elásásra. A szakember megjegyezte, hogy valóban csak akkor nyugodhatunk meg, ha a következő három hónap során nem jelentenek újabb eseteket az ország területén.

A védelmi intézkedések részeként más gazdaságokban is fokozott óvintézkedéseket rendeltek el, különös figyelmet fordítva a fertőtlenítési protokollokra, hiszen a betegség terjedése a gazdaságok közötti emberek és járművek mozgásán keresztül is történhet. A vírus folyamatos ellenőrzés alatt áll, a fertőzés ismételt felbukkanásának elkerülése érdekében.

A száj- és körömfájás az 1950-es és 60-as években hamisítatlanul jelent meg az állományokban, hiszen akkoriban nem volt megfelelő szabályozás a teljes állomány felszámolására. Legutóbb 1973 szilveszterén jelent meg egy kis létszámú gazdaságban. A betegség a világ különböző részein, így Afrikában, Ázsiában és Dél-Amerikában sporadikus formában megjelenik, de az európai megjelenések is brit laboratóriumban történnek.

A kisbajcsi eset nem összevethető a németországi legutóbbi fertőzéssel, mivel a két vírus különböző törzsekkel bír. Az érintett gazdaságban dolgozó egyiptomi vendégmunkások hónapok óta nem látogatták meg hazájukat, így kizárható a fertőzés ilyen irányú bejuttatása.

Az eddigi intézkedések eredményeként a magyar hústermékek biztonságban vannak, azonban a kereskedelmi korlátozások miatt a gazdák piaci helyzete meginghat, amennyiben a jövő héten nem vonják vissza a meglévő korlátozásokat. Kiemelten fontos, hogy a gazdák a helyzet miatt ne rövidítsenek az áraikon, mert a piaci értékesítés stabilitása kulcsszerepet játszhat a gazdaságok fennmaradásában. A jelen körülmények között a hatósági ellenőrzés folyamatos, hogy elkerüljék a további széleskörű fertőzést.