A korallfehéredés új rémálma

A korallfehéredés, amely a tengervíz hőmérsékleti anomáliái miatt következik be, új szintet lépett. A túlmelegedett vizet csak a színt adó algák hiánya miatt károsítják a korallok, ami pusztulásukhoz vezet.

Figyelmeztetések, amik figyelmen kívül maradtak

A Nemzetközi Korallzátony Kezdeményezés és az amerikai NOAA már egy évvel ezelőtt jelezte a világ negyedik tömeges korallfehéredését. Azóta a jelenség annyira elterjedtté vált, hogy az óceánok zónái 84%-át érinti, az Indiai-óceántól kezdve egészen az Atlanti- és Csendes-óceánig.

A múlt árnyai

Korábban, 1998-ban, 2010-ben, valamint 2014 és 2017 között is tapasztaltak hasonló tömeges korallfehéredést. A jelenlegi krízis 2023-ban kezdődött, és a tudósok még nem tudják megjósolni a végső hatásait.

Történelmi melegek és globális hatások

A tavalyi év a feljegyzések kezdete óta a legmelegebb volt, ahol a hőmérséklet 1,5 Celsius-fokkal emelkedett az iparosodás előtti idők középértékéhez képest. A globális felmelegedés következményeként a tengereken rekordmelegedések zajlanak.

Súlyos következmények

„Felfoghatatlan a hőstressz nagysága,” mondta Melanie McField, a karibi térség kutatója, akik kiemelte, hogy a korábban felkészült korallzátonyok is áldozatul estek az idei hőhullámoknak. Szakértők széleskörű pusztulást észleltek a Karib-tenger egyes részein, a Vörös-tengerben, sőt az ausztrál Nagy-korallzátonynál is.

A jövő fenyegetései

Mark Eakin, a Nemzetközi Korallzátony Társaság ügyvezető titkára figyelmeztetett, hogy „soha nem tudhatjuk biztosan, mikor csökken a hőstressz a globális esemény kiváltó okai alatt.”

Veszélyeztetett ökoszisztémák

A korallzátonyok nem csupán gyönyörű látványt nyújtanak, hanem védik is a partvidékeket az eróziótól és a viharoktól. Kulcsszerepet játszanak a turizmusban is. Az óceánok „esőerdőinek” is nevezett korallzátonyok biológiai sokféleségük révén az összes tengeri faj körülbelül 25%-ának otthont adnak. A pusztulásuk nem csupán ökológiai katasztrófához, hanem gazdasági következményekhez is vezethet.