Sorsfordító esemény az izraeli hadseregben: Ultraortodox katonák első csoportjának besorozása
2025-01-06
Szerző: László
Sorsfordító esemény az izraeli hadseregben: Ultraortodox katonák első csoportjának besorozása
Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) vasárnap bejelentette, hogy mintegy 50 újonnan besorozott ultraortodox katona alkotta az első csoportot a frissen alakult, ultraortodox dandárban. További 100 ultraortodox újoncot várnak a hadsereghez tartalékos szolgálatra a nap folyamán.
Ez a döntés a több mint egy éve tartó háborús helyzet következménye. Izrael számára egyre sürgetőbbé vált a katonai létszám növelése a Hamasz, Hezbollah és más, Irán által támogatott csoportokkal folytatott harcok miatt, amelyek a hadsereget komoly terhelés alá helyezték.
A Legfelsőbb Bíróság júniusi döntése teremtette meg a jogi keretet a sorkötelezettség kiterjesztésére az ultraortodox zsidókra, kimondva, hogy ők sem mentesülhetnek a katonai szolgálat alól. Ez a gyakorlat Izrael megalapítása óta érvényben volt, amit sokan régóta vitattak.
A besorozás azonban rendkívül népszerűtlen az ultraortodox közösségben, amelynek jelentős része ellenzi a katonai szolgálatot. Benjamin Netanjahu miniszterelnök kormánya, mely a haredi közösségek támogatására épít, így komoly feszültséggel néz szembe. Az utóbbi hetekben több ezren vettek részt tiltakozásokon a besorozás ellen, sőt néhányan nyíltan felléptek a kormány intézkedései ellen. Novemberben az izraeli hadsereg 1126 letartóztatási parancsot adott ki a sorkötelezettek ellen, akik nem tettek eleget a behívóparancsnak.
Érdekes, hogy az ultraortodox zsidók döntő többsége eddig még nem vett részt a katonai szolgálatban, arányuk a fegyveres erőkben alacsonyabb, mint az izraeli araboké, akiktől szintén nem követelik meg a sorkatonaságot. Az izraeli társadalom jelentős része azonban úgy véli, hogy minden zsidó állampolgárnak, különösen háborús időszakokban, köteles részt venni a hadseregben.
Fontos megjegyezni, hogy a kötelező sorkatonai szolgálat minden nem haredi zsidó (nemtől függetlenül), valamint a drúz és csecsen kisebbségek férfi tagjai számára is érvényes. A változások hátterében tehát nemcsak jogi, hanem társadalmi és politikai dinamika is húzódik, amely tovább bonyolítja az izraeli társadalom tagjainak viszonyát a kötelező szolgálatra vonatkozó szabályokkal.