Magyarország Kilépése a Nemzetközi Büntetőbíróságból

A magyar kormány április 3-án bejelentette, hogy megkezdi az ország kilépését a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC). A döntést a 1090/2025. számú kormányhatározat keretein belül hozták meg, amely szerint Magyarország felmondja az ICC státumát, és ezzel párhuzamosan a bíróság kiváltságairól és mentességeiről szóló 2002-es New York-i megállapodást is.

Politikai Motívumok a Háttérben

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a Nemzetközi Büntetőbíróság az eredeti céljától eltérve politikai szervvé vált, amit jól példáz a Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő ellen irányuló vádemelés esete. A kormány ezt a folyamatot elfogadhatatlannak tartja, ezért úgy döntöttek, hogy nem kívánnak tovább részt venni a bíróság működésében.

Alkotmányos Kérdések is Felmerültek

A politikai motivációk mellett alkotmányos aggályok is felmerültek. Gulyás Gergely már két évvel ezelőtt, 2023 márciusában jelezte, hogy az ICC főügyészének elfogatóparancsára nem lehetne letartóztatni Vlagyimir Putyint Magyarországon, mivel az ICC státuma nem lett kihirdetve a magyar jogrendben.

A Kihirdetés Akadályai

Hosszú évek óta nem sikerült a római statútumot törvényes keretek között beiktatni a magyar jogrendbe. Az első Orbán-kormány képviselője 1999 januárjában írta alá a római statútumot, amit a parlament 2001 novemberében megerősített, de a kihirdetés egyszerűen megrekedt. Azóta többször is felmerült a kérdés, hogy miért nem történik előrelépés, és a különböző hatóságok egymásra hárítják a felelősséget.

Alkotmányos Dilemmák a Megállapodásban

Kovács Péter, a nemzetközi jog professzora szerint a kihirdetési kezdeményezés elakadásának hátterében alkotmányos aggályok állnak, amelyeket a Köztársasági Elnöki Hivatal szakértői említettek. A vita középpontjában álló kérdés az, hogy a mentességi klauzula aláássa-e a köztársasági elnök alkotmányos státuszát.

A Törvényjavaslat Sorsa

A római egyezmény felmondását célzó törvényjavaslatot Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes már benyújtotta a parlamenthez, és várhatóan az áprilisi ülésszak során elkezdik tárgyalni. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter elmondta, hogy a törvényjavaslat május végére elérheti a szavazást, és ezt követően értesítik az ENSZ-t is.

A Jövő Kihívásai

Az ICC-ből való kilépés és a római statútum kihirdetésének kudarca komoly alkotmányos következményekkel járhat, amelyek a jövő jogi helyzetét is befolyásolják. A magyar jogalkotás előtt álló feladatok tehát nemcsak jogi síkon, hanem a nemzetközi elismerés tekintetében is jelentőség teljesek.

A döntés következményeit a magyar társadalom széles köreiben vitatják, hiszen az ICC-vel való kapcsolat fenntartása a nemzetközi jogi normák betartásának mértéke. A jövőbeni fejlemények mindannyiunk érdeke, hogy figyelemmel kísérjük.