A legfrissebb hírek szerint a Friedrich Merz vezette német konzervatívok és a koalíciós partnerként visszatérő szociáldemokraták (SPD) egyetértenek abban, hogy az Európai Uniónak szigorúbban kell alkalmaznia a rendelkezésére álló szankciós eszközöket, mint például a kötelezettségszegési eljárásokat, az uniós források felfüggesztését és a tanácsi szavazati jog megvonását.

Ez a szigorúbb megközelítés része lehet egy átfogóbb alkunak, amely a migráció, a szociális juttatások és a szénkivonás kérdéseit is érinti. Emlékeztetőül, az EU 2018-ban kezdte meg a Magyarország ellen 7-es cikk szerinti eljárást, amely azonban politikai megosztottság miatt elakadt. Az Európai Bizottság 2022-ben mintegy 22 milliárd eurónyi uniós támogatás kifizetését függesztette fel, jogállamisági aggályokra hivatkozva.

Tavaly ebből több mint 10 milliárd eurót felszabadítottak, ami komoly vitákat váltott ki Brüsszelben, ahol az Európai Parlament be is perelte a Bizottságot.

A német tervezet külön kiemeli, hogy Magyarország Moszkvához való közeledése miatt már több alkalommal akadályozta az EU szankciós politikáját, bár Orbán Viktor kormányát nem említik nevesítve. Berlin javaslata szerint a minősített többségi szavazás kiterjesztése segíthetne elkerülni a magyar vétókat a közös kül- és biztonságpolitikában, például a szankciók elfogadásánál.

A német kormány külpolitikai ambíciói túlmutatnak Magyarország ügyén; Berlin a francia-német-lengyel együttműködésre építve szeretne aktívabb szerepet vállalni az uniós döntéshozatalban. Merz kormánya nem csupán passzív megfigyelő szerepet kíván betölteni, hanem alakítani szeretné az európai politikát, eltérően az SPD korábbi kormányzásától, amely inkább visszafogott volt.

Januárban már beszámoltunk róla, hogy Lengyelország az EU-elnökséget kihasználva elkezdte kiterjeszteni befolyását, és rendszeresen egyeztet a balti és északi országokkal érdekeik erősebb képviseletének érdekében.

A Politico által ismertté tett német tervezet célja az is, hogy megszüntessék a „német szavazást”, vagyis azt a gyakorlatot, hogy Berlin tartózkodik az uniós döntéseknél, ha minisztériumai nem tudnak belső egyességre jutni. Friedrich Merz a német kormány döntési jogkörének megerősítését szorgalmazza, azonban a koalíciós partnerek között még nem született konszenzus: míg a konzervatívok erősebb jogkört szeretnének a kancellárnak, az SPD ragaszkodik a tárcák közötti konszenzus elvéhez. A végső koalíciós megállapodás akár április közepére is elkészülhet.