Egy vadonatúj, provokatív kutatás rávilágít, hogy a biológiai tankönyvek tartalmát sürgősen felül kell vizsgálni, mivel az idegsejtek axonjait eddig helytelenül ábrázolták.

Az újonnan végzett kutatás során kiderült, hogy az axonok, amelyek az idegsejtek közötti jelátvitelt végzik, nem csupán egyszerű, hengeralakú csövek, hanem sokkal bonyolultabb szerkezettel rendelkeznek. A felfedezés a Kaliforniai Egyetem (San Diego) és a Johns Hopkins Egyetem orvosi karának kutatói által használt fejlett képalkotó technikáknak köszönhetően valósult meg, ahol az egerek agysejtjeinek nanoméretű struktúráját vizsgálták.

A felfedezett struktúra egy gyöngysorra emlékeztet, ahol az axonok nem csupán sima hengerekként jelennek meg, hanem gömbölyded szegmensekből állnak - ezeket a szegmenseket a vékonyabb, szálas összeköttetések kötik össze, hasonlóan egy gyöngysor vezető szálához. Az új megfigyelések azt mutatják, hogy az axonok belső szerkezete sokkal összetettebb, mint a korábban használt hagyományos mikroszkópos technikák által bemutatott sima, tésztaszerű alakok.

A kutatás vezetője, Shigeki Watanabe, a Johns Hopkins Egyetem docense hangsúlyozta, hogy ez a felfedezés alapjaiban kérdőjelezi meg az axonok szerkezetéről kialakult évtizedes elképzeléseket. Watanabe kiemelte, hogy az axonok szerkezetének jobb megértése elengedhetetlen a szinapszisok és az agysejtek közötti jelátvitel megismeréséhez, amelyek kulcsszerepet játszanak a tanulásban, a memóriában és más kognitív funkciókban.

A kutatás során alkalmazott nagynyomású fagyasztásos elektronmikroszkópia technika lehetővé tette az axonok mélyebb és pontosabb vizsgálatát. A fagyasztásos technika előnye abban rejlik, hogy megőrzi a szövetek alakját, míg a hagyományos fixálási módszerek gyakran torzítják a szövetek képét.

Bár az új eredmények izgalmasak, nem mindenki fogadta el azonnal a kutatás megállapításait. Néhány szakértő, például Pietro De Camilli, a Yale Egyetem idegtudósa, arra figyelmeztetett, hogy a gyors fagyasztási eljárás is torzíthatja az eredményeket. Tung Vang, a ShanghaiTech Egyetem kutatója szerint pedig az axonok morfológiája folyamatosan változik az élő állatokban, ami szintén befolyásolhatja a kutatás eredményét.

A kutatás szerzői azonban magabiztosak, és remélik, hogy az emberi axonokban is megerősítik a felfedezéseket, például agyműtéten átesett betegek vagy neurodegeneratív betegségben elhunyt személyek agyszöveteinek elemzésével.

Ez a felfedezés igencsak felveti a kérdést: vajon szükség van-e teljes mértékben átdolgozni a biológiai tankönyveket? Iskolai oktatási anyagainkban eddig tévesen ábrázolt idegrendszeri ismereteink lehet, hogy a közeljövőben forradalmi változásokon mennek keresztül! Érdemes figyelni a további fejleményeket dhe!