Új időszak kezdődik a svájci muszlim nők számára, hiszen 2025. január 1-től az egész ország területén tilos lesz az arc eltakarása. Az eddigi szabályozásokhoz képest ez nem csupán két kantonra vonatkozik majd, hanem az összes svájci kantonra. Kivételt képeznek az olyan helyszínek, mint a repülőterek, imádságok helyszínei, valamint egészségügyi intézmények, ahol az arc eltakarása még engedélyezett lesz bizonyos hagyományos rendezvényeken, például farsangkor.

A kivételek közé tartoznak a művészeti és szórakoztatási célú maszkok is. Svájc egyértelműen nulltoleranciát hirdetett a maszkot viselőkkel szemben a demonstrációk során. A tervek szerint a jövőben a gyülekezéseken való részvételhez, ahol eltakarhatják az arcukat, az illetékes hatóságok engedélye szükséges, ezzel biztosítva, hogy az érintett személyek nem veszélyeztetik a közrendet. A szabály megszegése esetén a büntetés akár 1000 frank is lehet, ami körülbelül 433 ezer forintnak felel meg.

A 2021-es népszavazás döntése alapján, ahol a lakosság 51,2%-a támogatta a tilalmat, Svájc felé halad egy újabb fontos törvénykezési irányba. Más kantonokban, mint például Appenzell Ausserrhodenben, Genfben és Zürichben, a támogatás az 50%-os küszöb alatt maradt. Jura kantonban azonban a szavazók 61%-a támogatta a javaslatot.

Bár a nemzetközi sajtó „burkatilalomként” hivatkozik a törvényre, az nem csupán a burkát érinti. Az arcfedést általában nikábbal takarják el a muszlim nők, amelyet a haj és nyak eltakarására szolgáló hidzsábbal kombinálnak. Az európai muszlimok körében a nikáb elterjedtebb, míg a burkát főként konzervatívabb országokban, például Iránban és Afganisztánban hordják.

Svédországban évek óta tart a vita az arcfedésről, de valójában a kérdés sokkal régebbre nyúlik vissza. A 2010-es évekre vonatkozó táblázatak alapján egyre több európai országban merült fel az arc eltakarásának tilalma a közbiztonság nevében. Ezen szabályok bevezetése folytán párhuzamba állítható a nemzetközi migrációs helyzet és az azzal összefüggő terrorizmus. A svájci arab turisták száma is megnőtt, különösen az Öböl menti országokból érkezők körében. Interlaken és Zermatt népszerű célpontok, ahol a turisták jelentős összeg kiadását tervezik az alpesi országban.

A másik oldalon azonban sok muszlim nő alternatív megoldásokat keres, hogy fenntarthassa kulturális szokásait a szabályok betartása mellett. Helyi beszámolók szerint a Covid-világjárvány előtt is terjedt már az arcmaszk viselése az arab turistaság körében.

A svájci lakosság folyamatosan bővül: 2022-re a muszlim hívők aránya 5,5% volt, ami folyamatos növekedést mutat az elmúlt évtizedek során. A becslések szerint a muszlim közösség az ország harmadik legnagyobb vallási csoportjává nőtte ki magát az elmúlt évtizedekben. A szunniták száma 75%-os arányt képvisel a muszlim népességen belül. Az iszlám térnyerése nagyobb diskurzusokat indított el a svájci társadalomban, hiszen a bevándorlók zöme Koszovóból, Törökországból és a Magreb-országokból származik.

A burkatilalom kérdéséről szóló vita Európa-szerte folyik, és a svájci döntés nemcsak a helyi közösségeket érinti, hanem szélesebb kontextusban is megjelenik a különböző országok oltárán, amelyek szintén keresik a társadalmi integráció hatékony módszereit.