Rendszeres fogmosás mellett is kialakulhat fogínygyulladás és fogágybetegség, ha nem megfelelő méretű, helytelenül alkalmazott fogköztisztító eszközöket használunk – derült ki a Semmelweis Egyetem legújabb tanulmányából. Az egyéni igényekhez igazított szájhigiénés eszközök alkalmazásával és megfelelő betegedukációval azonban elkerülhetőek ezek a problémák, és akár vissza is fordíthatóak a már kialakult folyamatok, megőrizve a szájüreg egészségét hosszú távon.

Ha a lepedéket 24 órán belül nem távolítjuk el a fogak nem öntisztuló felszíneiről (fognyak, fogközök), fogínygyulladás alakulhat ki. A fogak helytelen mechanikus tisztítása, akár rendszeresen is történik, szintén gyulladáshoz és fogászati problémákhoz vezethet.

A Semmelweis Egyetem kutatása azt vizsgálta, mennyiben segít a személyre szabott szájhigiénés gyakorlat követése a fogászati betegségek megelőzésében és visszaszorításában.

A vizsgálatban 102 felnőtt páciens vett részt, akik ínygyulladással és fogágybetegséggel küzdöttek, és őket különböző csoportokra osztották, többségében az aktuálisan elérhető szájhigiéniai eszközök és technikák szerint.

A résztvevők között voltak, akik manuális és elektromos fogkefét, fogselymet, fogköztisztítót használtak, illetve akik egyedileg gyártott eszközökkel követték az egyéni szájhigiénés protokollt. A tanulmány során figyelték azt is, hogyan változik az eredmény, ha valaki részletes és rendszeres oktatás, háttértudás nélkül használja az eszközöket.

A változást négy, fogorvosi szék mellett alkalmazható diagnosztikai módszerrel ellenőrizték: a fogak felszínén található lepedék és az ínygyulladás okozta ínyérzékenység mérésével, valamint egy speciális fogköztisztító kefe hatására fellépő vérzés és a nyálban található enzim mennyiségének mérésével.

A legutóbbi két módszer képes volt a gyulladást egészen korai fázisban kimutatni, míg a hagyományos mérések, melyeket a fogágybetegségek diagnosztizálására használnak, csak a már klinikailag látható gyulladást jelzik.

Azokban a csoportokban, akik az egyedi szájhigiénés protokollt követték, két hét alatt megszűnt a gyulladás, míg a hagyományos eszközöket használóknál három hónap elteltével volt érzékelhető javulás.

A páciensek konzultáció és bemérés után megkapták a fogorvostól és dentálihigiéniás szakemberektől a fogaik és fogközeik méretéhez megfelelő eszközöket, amelyek a következő időpontig, megfelelő használat esetén három hónapig elegendőek voltak.

„A személyre szabott szájhigiénés oktatás és egyedi eszközök használatával csökkenthető és visszafordítható a gyulladás, a lebontó folyamatok és szövetvesztés mértéke lassítható” – mondta dr. Simon Fanni, a Semmelweis Egyetem Fogászati és Szájsebészeti Oktató Intézetének munkatársa, a tanulmány első szerzője.

Mivel a baktériumok legnagyobb számban a fogközökben telepednek meg, a száj és fogak egészségének megőrzéséhez szükség van ezek megfelelő mechanikai tisztítására. A piacon kapható fogkefék és fogköztisztítók önmagukban nem mindig váltják be a hozzájuk fűzött reményt, ezért hasznos a személyre szabott eszközök használata – írják a szerzők.

A kutatók hangsúlyozzák, hogy a rendszeres fogorvosi és dentálihigiéniai nyomkövetés is elengedhetetlen. „A legfontosabb a minél korábbi diagnózis felállítása; nagyon sok fogorvosi szék mellett használható indikátor létezik, melyekkel a betegség a tünetek megjelenése előtt előre jelezhető” – mondta dr. Németh Orsolya, a Semmelweis Egyetem Fogászati és Szájsebészeti Oktató Intézetének igazgatója, a tanulmány utolsó szerzője.

Az intézetben hosszú távú szájhigiénés program működik, ahol fogorvosok és dentálihigiénikusok segítenek a helyes fog- és fogköztisztítás elsajátításában, személyre szabott eszközök kiválasztásában, háttértudást nyújtanak a szájüreg egészségének fenntartásához és rendszeres konzultációkon követik nyomon a változást.