Kiderült, hogy gyorsabb a bolygóképződés, mint gondolták!

A tudomány eddig úgy vélte, hogy a Jupiterhez hasonló gázóriások kialakulása 3-5 millió évet vesz igénybe, ám újonnan végzett kutatások alapján ez az időtartam drámaian csökkent: csupán 1-2 millió évre van szükségük ahhoz, hogy planétává formálódjanak! A felfedezést az Ohiói Állami Egyetem tudósai közölték a The Astrophysical Journal című szaklapban.

Megkérdőjelezik a régi elveket!

Az Interesting Engineering beszámolója szerint az új eredmények alapjaiban rengethetik meg a bolygóképződési folyamatról eddig birtokolt tudásunkat. A képződési időzítés nem csak a bolygókra, hanem a körülöttük lévő környezetre is óriási hatással bír.

Adatok a bolygók korai fejlődéséről

A kutatók hét gázóriás exobolygó adatait elemezték, és összehasonlították azokat a Jupiter és Szaturnusz kémiai tulajdonságaival. Meglepetésükre azt tapasztalták, hogy ezek az exobolygók jóval korábban kezdtek kialakulni, mint azt korábban gondolták. A hatalmas mennyiségű szilárd anyag, amelyet felhalmoztak, újfajta megvilágításba helyezi a Jupiter születését is.

Szilárd anyaggal bővülnek a légkörök!

A bolygók kialakulása során összegyűlt anyag jelentősen növeli a légkör sűrűségét. A kutatók képesek megmérni ezt a sűrűséget, amelyből becsléseket tehetnek a felhalmozódott szilárd anyag mennyiségére. A magasabb sűrűség arra utal, hogy ezek a bolygók több szilárd anyagot és fémeket tartalmaznak - nehéz elemeket, amelyek hozzájárulnak a képződési folyamathoz.

A felfedezés újra átgondolja a bolygóképződést

A kutatók becslése szerint az elemzett exobolygók átlagosan 50 földtömegnyi anyagot halmoztak fel! De miért olyan fontos ez? Mert ilyen nagy mennyiségű szilárd anyag csupán 2 millió évnél fiatalabb rendszerekben található meg. A kutatók szerint ez azt jelenti, hogy az exobolygók születése után még mindig rengeteg fém állt rendelkezésre a protoplanetáris korongban.

Következmények a bolygók fejlődésére

A kutatók nem számítottak ilyen eredményekre, ezért újra kell gondolni mindazt, amit eddig a Naprendszer és más csillagrendszerek bolygóképződéséről tudni véltünk. A vizsgálatok azt is feltárják, hogy ezeknek a gázóriásoknak a kialakulása és mozgása befolyásolja a sziklás bolygók fejlődését is. A Jupiter és Szaturnusz, mint gázóriások, valószínűleg nagyban hozzájárultak a Merkúr pályájának megváltozásához, valamint ahhoz, hogy a Mars sokkal kisebb lett, mint a Föld vagy a Vénusz.