A nemek közötti szakadék, amely mindig is jelen volt a társadalomban, új megvilágításba került az elmúlt években. A Világbank legfrissebb jelentése szerint a globális eltérések nemcsak megmaradtak, hanem rosszabbodtak más területeken, mint például a munkaerőpiacon. Ez különösen aggasztó, mivel a világ egyetlen országa sem biztosít a nők számára egyenlő esélyeket a férfiakkal szemben.

A Z generáció, amelyet sokan az innováció és progresszív gondolkodás szimbólumaként azonosítanak, valójában megosztott ideológiai nézetekkel küzd. Alice Evans, a Stanford Egyetem vendégoktatója szerint a fiatalabb generáció tagjai között a nemi sztereotípiák és a konzervatív értékek közötti feszültség egyre élesebb. Különösen a fiatal férfiak körében tapasztalható szkepticizmus a feminizmussal és a női jogokkal kapcsolatban. Az Egyesült Államokban a fiatal férfiak egy része úgy érzi, hogy a nők túl sok jogot kaptak, ami egyfajta ellenálláshoz vezetett, míg Magyarországon a fiatal férfiak aggódnak a nők kiváltságai miatt.

A kutatások azt mutatják, hogy a fiatal férfiak sokszor a tradicionális értékeket vélik megőrülni, míg a fiatal nők a progresszív gondolkodásra helyezik a hangsúlyt. Az ideológiai különbségek azonban arra is utalnak, hogy a Z generáció két külön csoportra válthat szét. Ez egybeszövi azzal, hogy a házasság intézménye megváltozott, és a fiatal nők egyre inkább önállóvá válnak.

Alice Evans egy budapesti fórumon beszélt arról, hogy milyen okok vezettek ehhez a különbséghez. Az utóbbi évtizedek gazdasági és kulturális változásai lehetővé teszik, hogy a nők nagyobb függetlenségre tegyenek szert, így nem kényszerülnek házasságba a tisztelet megszerzése érdekében, mint sok más kultúrában. Magyarországon a fiatal férfiak 23%-a, míg a fiatal nők 36%-a rendelkezik felsőfokú végzettséggel, ami már önmagában is jelezheti a jövőbeli ügyvédszerződéseket. Az ilyen elképzelések világosan mutatják a társadalmi dinamika megváltozását, amelyben a nők egyre inkább saját maguk vezetik a narratívát.

A nemek közötti feszültségek és a kulturális átalakulások egyaránt megfigyelhetők Dél-Koreában, ahol a #MeToo mozgalom nyomán a fiatal nők egyre inkább elkezdtek kezdeményezni az igazságtalanságok ellen. A társadalmi média hatása is figyelemre méltó, hiszen a fiatalok körében előnyben részesített közösségi platformok az ideológiai szakadékot még inkább növelhetik. Az olyan populáris figurák, mint Andrew Tate férfiak számára mintaként szolgálnak, míg Taylor Swift a nők számára válik ikonikus személyiséggé, akinek dalai a függetlenség és a küzdelem témáit dolgozzák fel.

A nők és férfiak közötti különbségek tehát nemcsak a küzdelemről és a jövőbeli kilátásokról szólnak, hanem egy olyan új generáció belső konfliktusait is tükrözik, amely akár a jövőbeli társadalmi struktúrákat is meghatározhatja.