Ukrajnában minőségi változások zajlanak, hangoztatta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben. Az uniós kollégáival folytatott találkozóján kiemelte, hogy az orosz invázió mellett a szíriai hatalomváltás és Grúzia uniós csatlakozási folyamata is a napirenden szerepelt.

Szijjártó úgy látja, hogy az Egyesült Államokban megválasztott 'béke-párti' elnök és az orosz előrenyomulás miatt kialakult új helyzet komoly kihívásokat jelent Ukrajnában. Az ukrán külügyminiszter is megerősítette ezt, ám figyelmen kívül hagyták a szükséges diplomáciai lépéseket, ehelyett a döntéshozó többség továbbra is egy kudarcot vallott stratégiát erőltet, amely sorozatos eszkalációval fenyegeti Európát. Az ünnepi időszakra vonatkozó tűzszünet ötletét senki sem támogatta, beleértve az ukrán vezetést is.

Szijjártó megismételte, hogy Magyarország nem engedélyezett semmilyen fegyverszállítást Ukrajnába, és a legutóbbi nyilatkozatai alapján ez a jövőben sem fog változni. Kijelentette, hogy az Európai Békekeretből 6,5 milliárd eurós kifizetésekkel kapcsolatos vétója továbbra is érvényben marad. A kormány eddig a tagállamoknak számolt el a Ukrajnába vitt katonai eszközök kifizetésével, és Magyarország csak a legnagyobb óvatossággal járult hozzá ehhez.

A múlt héten elfogadott szankciós csomag Magyarország számára könnyítést jelent, mivel lehetővé teszi az orosz eredetű kőolajtermékek exportjának folytatását. Szijjártó elmondta, hogy az újonnan bevezetett intézkedések nem okoznak nemzeti érdeksérelem, sőt az ország előnyére válnak.

Grúziában a politikai helyzet nyugtalanítóan alakul, mivel a választásokon a konzervatív, 'béke-párti' kormánypárt győzött, ami ellen az EU liberális erői félelmeiket fejezik ki. Szijjártó hangsúlyozta, hogy a grúz nép döntését tiszteletben kell tartani, és nem szabad politikai szankciókkal sújtani az országot az ő választásuk miatt.

A szíriai helyzet kapcsán Szijjártó kifejtette, hogy elengedhetetlen a terrorizmus, radikalizmus és migráció visszaszorítása, valamint a keresztény közösségek védelme, amelyet Magyarország továbbra is támogatni fog.

A magyar elnökség az EU Tanácsának soros elnökeként több jelentős területen is előrelépést ért el, például Románia és Bulgária teljes schengeni csatlakozása, amely javíthatja a magyar-román közösségek kapcsolatait, és erősítheti a gazdasági együttműködést. Emellett, a nyugat-balkáni bővítés felgyorsítása folytán, Albániával már megnyitották az első csatlakozási fejezeteket.

A magyar kormány szerepvállalása az Európai Unióban kiemelkedő lehetőségeket rejt, és ahogy Szijjártó hangsúlyozta, az Európa gazdasági fellendülése minden tagállam számára előnyös, különösen Magyarország számára, amely mélyen integrált ez a közösségbe.