A Magyar Közlöny legutóbbi számában megjelent egy fontos miniszterelnöki határozat, amely felhatalmazza Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert, hogy gazdasági és műszaki együttműködési tárgyalásokat kezdeményezzen az Egyenlítői-Guineai Köztársaság kormányával. Orbán Viktor kifejezett kérésére Szijjártó Pétert bízta meg a tárgyalások irányításával.

De mit is jelent ez a lépés valójában? Egyenlítői-Guinea, mely a világ legkorruptabb országai között szerepel, a társadalmi egyenlőtlenségek súlyos problémáival küzd. A lakosság közel 70%-a napi egy dollárból él, ami körülbelül 365 forintnak felel meg a jelenlegi árfolyamon. A gazdag olajkészletek ellenére, a népesség jelentős része kétségbeejtő szegénységben él, miközben a politikai elit hatalmas vagyonokat halmozott fel.

Ez az afrikai ország 1,7 millió lakossal bír, és bár nevét tekintve köztársaság, valójában diktatórikus vezetés alatt áll. Az ország 1968-ban nyerte el függetlenségét Spanyolországtól, de azóta a jelenlegi elnök, Teodoro Obiang uralkodik, aki már 1979 óta a hatalom csúcsán van. A legutóbbi választások során pedig elmondása szerint 93%-os többséggel választották újra.

A helyi alkotmány, amelyet 2011-ben fogadtak el, megtiltja az elnök számára, hogy két hét éves ciklusnál hosszabb ideig töltsön be posztot, azonban Obiang ezeket a szabályokat nem vonatkoztatja önmagára, hiszen már 45 éve uralkodik. Miközben tehát a politika átláthatósága és a demokratikus intézményekhiánya mindennapos problémák, az országot az Egyesült Államokban és Franciaországban pénzmosás és sikkasztás vádjával is megvádolták.

Jól látható tehát, hogy Szijjártó Péter döntése a világszerte elítélt kormányokkal való együttműködésre újabb kérdéseket vet fel a magyar külpolitikában és a demokratikus értékek iránti elkötelezettség felől. Milyen következményekkel járhat ez a megállapodás a jövőben? Tartsanak velünk, hogy első kézből értesüljenek a fejleményekről!