Ország

Szomorú, de a magyar az ilyen sajnos – A biohulladékos rendszer kihívásai Budapesten

2024-12-02

Szerző: Dániel

A budapesti biohulladékos begyűjtés pilot programja, amely február végén indult Pesterzsében, komoly kihívásokkal néz szembe. A tervek szerint a városban elkezdett rendszer célja a biohulladék megfelelő kezelése és újrahasznosítása volt. A valóság azonban ennél sokkal bonyolultabb.

A helyi lakóknak számos panaszuk van a rendszerről. Például sokan úgy érzik, hogy a barna kukák gyorsan koszosak lesznek, ami a szellőzés és tárolás problémáira vezethető vissza. Egy idős férfi megosztotta velem, hogy míg első hónapban még használták a kukát, addig az azt következő időszakban olyan kellemetlenségek merültek fel, hogy inkább elfeledkeztek róla. Mások is arról számoltak be, hogy a kukák zárószerkezetei nem működnek megfelelően, így a szemét könnyen kiömlik belőlük.

A városban található kukák állapota vegyes. Van, ahol rendben található a biohulladék, de sok esetben az edények tele vannak nem ide való hulladékkal, mint például műanyag zacskók, üres italos dobozok, sőt, nem ritkák a teljesen idegen anyagok, amelyeket a kukás autónak el kell távolítania. A kukás munkatársak elmondásuk szerint jelentős időt töltenek bizonyos kerületekben a szemét megfelelő kiemelésével és a kukák tisztán tartásával, hogy a rendszer működése zökkenőmentes legyen.

A pilottal kapcsolatban az érintett övezetben tapasztaltak miatt a MOL és a MOHU is érezte, hogy szükség van a jövőbeni tervek módosítására. Jövőre új, könnyebben kezelhető kukákat terveznek bevezetni, hogy a lakóknak egy egyszerűbb és higiénikusabb megoldás álljon rendelkezésére.

A gyűjtési eredmények változatosak, átlagosan 1000-1500 kiló között mozognak a begyűjtött hulladékok tömegei egy-egy alkalommal. A szakemberek tapasztalatai alapján az edények rendre tele vannak különféle, a biohulladékhoz nem tartozó szeméttel, amely további kihívásokat jelent a rendszer számára. Továbbá, aggályos, hogy a lakóközösségek nem tartják be a szelektív hulladékgyűjtés szabályait, így a biohulladékos rendszer hatékonysága folyamatosan csökkent.

Érdekes megfigyelni, hogy a vidéki településeken a kukáknak nagyobb a népszerűsége, mivel gyakran borkészítéssel foglalkozó családok használják fel azokat a cefrék tárolására, ami a városi tapasztalatokkal szöges ellentétben áll.

A közvélemény és az érintettek visszajelzése fontossá vált, hiszen egy olyan hulladékkezelő rendszer megvalósítása, amely megfelelően reagál a lakók szükségleteire és tisztában van a felmerülő problémákkal, elengedhetetlen a környezetvédelmi célok eléréséhez. Az állapotok javítása érdekében a lakóknak is aktívan részt kell venniük a hulladék szelektálásában és kezelésében.

Összességében a biohulladékos rendszer bevezetése sok tanulságot tartogat mind a városvezetők, mind a lakosság számára. Ha sikerül az előzetesen megfogalmazott célokat megvalósítani, akkor egy sikeres és fenntartható rendszer alapjait fektethetjük le a jövőben.