A Dél-Ausztrál Egészségügyi és Orvosi Kutatóintézet (SAHMRI) kutatói kilenc évnyi munkával kimutatták egy eddig ismeretlen sejttípus létezését, amely kulcsszerepet játszhat az emlősök szöveteinek regenerációjában. Ezeket a sejtek EndoMac progenitoroknak nevezték el és egerekben sikerült először azonosítani őket.

Az EndoMac progenitorok kétféle sejtet képesek létrehozni: endoteliális sejteket, amelyek a vérerek belső falát alkotják, és makrofágokat, amelyek elengedhetetlenek a szövetek védelméhez és helyreállításához. A makrofágokat az embriók termelik, és felnőttkorban a legtöbb emlős szövet tartalmaz a fejlődés korai szakaszában keletkezett makrofágokat.

Hosszú időn keresztül azt gondolták, hogy az emlősök vérében található őssejtek új makrofágokat generálhatnak, frissítve ezzel a szervezet különböző szöveteiben található már meglévő populációkat. Azonban a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a csontvelőből származó őssejtek valójában csak néhány szövethez, például bélrendszerhez, bőrhöz és szívhez kötődnek.

A kutatók feltételezték, hogy a felnőttkorban új makrofágok keletkeznek olyan eddig még fel nem fedezett őssejtekből, amelyek a születés előtt telepednek meg a szervezetben. Az ausztrál kutatók felfedezései most alátámasztják ezt a hipotézist: a felnőtt egerek aortájában találták meg ezeket a sejtek, ami arra utal, hogy a makrofágok embrionális progenitor sejtjei a szív aortájába kerülnek a fejlődés korai szakaszában.

Az EndoMac progenitorok előnye, hogy nem rendelkeznek „név címkékkel”, tehát nem személyre szabottak, így potenciálisan alkalmazhatóak őssejt-transzplantációra, mivel kevésbé valószínű, hogy immunválaszt váltanak ki.

Ezeknek a sejteknek a izolálása után a kutatók sikeresen tenyésztették őket, és megfigyelték, hogy hogyan képesek kolóniákat alkotni. Ezeket a kolóniákat cukorbeteg egérmodelleken tesztelték, és figyelemre méltó javulást tapasztaltak az általában nem gyógyuló sebek terén.

A kutatók most a bőrben és az izomszövetekben keresik az EndoMac progenitor sejteket, és vizsgálni szeretnék azok jelenlétét az emberi szövetekben is. Ezek a korai eredmények ígéretesek, hiszen potenciálisan új utakat nyithatnak meg az emberi szövetek regenerációjában és a regeneratív gyógyászatban. Emellett megkérdőjelezik a felnőtt emlősök makrofág-termelésével kapcsolatos régi hiedelmeket, mivel úgy tűnik, hogy nem a csontvelőből származó őssejtek, hanem ezek a progenitor sejtek felelősek az új makrofágok bejuttatásáért a felnőtt szövetekbe.

„Kutatási eredményeink jelentős előrelépést jelentenek a vérerek regenerációjának megértésében, és lehetőséget adnak hatékonyabb kezelések létrehozására, amelyek támogatják a szervezet gyógyulási és működési képességét. Izgatottan várjuk, hogy folytathassuk a potenciál felfedezését ezekben a sejtekben. Jelenleg még korai szakaszban járunk, de a következmények óriási hatással lehetnek” - állítják a kutatók, akik eredményeikről a Nature Communications folyóiratban számoltak be. Érdekes módon, ez a felfedezés új perspektívákat nyithat meg a jövőbeli orvosi kezelések számára, nemcsak a cukorbetegség, hanem számos más degeneratív betegség esetén is.