A Google kutatói már 2019-ben bejelentették, hogy létrehoztak egy kvantumszámítógépet, amely elérte a kvantumfölényt. Ez azt jelenti, hogy képes olyan számítási feladatok elvégzésére, amelyeket a klasszikus szuperszámítógépek képtelenek megoldani, ezzel meghaladva a hagyományos számítástechnika határait. Azóta a technológia fejlődése látványos eredményeket hozott, és most a Google bemutatta legújabb kvantumszámítógépét, amely új szintre emelheti a kutatásokat a gyógyszeripar és a mesterséges intelligencia területein.

Az új kvantumszámítógép, amely a Willow nevű chipre épül, mindössze 5 perc alatt végzett el egy olyan matematikai műveletet, amelyhez a világ egyik legnagyobb szuperszámítógépének 10 szeptilliárd évre lenne szüksége. Ez a vissza nem térő teljesítmény valóban lenyűgöző – a The Seattle Times a világegyetem ismert korához viszonyítva is figyelemre méltónak tartja ezt az eredményt.

Bár a kvantumszámítás egy évtizedek óta tartó kutatás eredménye, még mindig kísérleti fázisban van. Az IBM például egy másik kvantumszámítógépének sikere ellenére a Google lépései a legújabb eredményeikkel irányadó jelentőséggel bírnak. Érdemes megemlíteni, hogy a kínai kormány már 15,2 milliárd dollárt fektetett a kvantumszámítás fejlesztésébe, amely egyértelműen jelzi a terület fontosságát.

A Google által végzett matematikai számítás egy teszt volt, amely kifejezetten a kvantumszámítás fejlettségének mérésére szolgált. A kutatók remélik, hogy a kvantumszámítógépek napjaink gépei helyébe léphetnek, de a technológia még sok hibát generál, ami gátolhatja a valódi hasznosítást.

A kvantumszámítógép egy fejlett hibajavítási módszert is alkalmaz, amely lehetővé teszi, hogy a gép kiaknázza potenciális lehetőségeit. A Nature tudományos folyóiratban közzétett publikációban a Google tudósai kiemelték, hogy gépük átlépte a „hibajavítási küszöböt”, amit évtizedek óta próbálnak elérni.

Ez a fejlődés azt jelzi, hogy a kvantumszámítógépek a jövőben képesek lesznek hibamentes számításokat végezni, ami jelentősen felgyorsíthatja például a gyógyszerkutatást és a stratégiai számítógépek adatainak biztonságát is. John Preskill, a Kaliforniai Műszaki Egyetem elméleti fizikusa hangsúlyozta, hogy a cél egy olyan gép megalkotása, amely képes válaszokat adni a mindennapi élet problémáira. Jelenleg a cél elérhetősége még évtizedekre van, de már sokkal közelebb vagyunk, mint valaha.