Ha azt hiszi, hogy otthona csak az Ön és szerettei számára van fenntartva, akkor óriásit téved: valójában több millió láthatatlan mikroba osztozik Önnel! Az otthonunk saját mikrobiommal rendelkezik, amely a beltéri mikrobiom néven ismert. Ez a mikrobiom baktériumok, gombák, vírusok és más mikroorganizmusok bonyolult ökoszisztémája, amelyek ott fejlődnek, ahol élünk, dolgozunk és tanulunk – nyilatkozta Samuel J. White, a York St. John egyetem docense a The Conversation hasábjain.

A beltéri mikrobiom minősége nem elhanyagolható tényező: legújabb kutatások szerint jelentős hatással lehet egészségünkre, beleértve a légutak állapotát, immunrendszerünk működését, sőt, akár mentális jólétünket is befolyásolhatja. Az otthonunk mikrobiomjának összetétele főként a lakóktól függ. A főzés, a takarítás gyakorisága, vagy éppen a háziállatok jelenléte mind alakíthatják a mikrobiális közösséget. Emellett az épületek tervezése és üzemeltetése is hatással van a beltéri mikrobiomra, hiszen a légcsere rendszere, a természetes fény és az építőanyagok típusa befolyásolhatja a mikrobák növekedését.

De milyen hatással van mindez az egészségünkre? A környezetünkben található mikrobák pozitív vagy negatív hatásokat egyaránt gyakorolhatnak ránk. A legoptimálisabb esetben, a különböző mikrobákhoz való kitettség erősítheti immunrendszerünket, különösen gyermekként. Csökkentheti bizonyos allergiák és autoimmun betegségek kialakulásának valószínűségét, és védelmet nyújthat a gyakori légúti megbetegedésekkel szemben, mint a megfázás vagy az influenza.

Viszont létezik egy árnyoldala is a dolognak. A rossz szellőzésű és magas páratartalmú otthonokban könnyen elszaporodnak a kórokozók. A nedves falak és penész problémákhoz, asztmához és különféle allergiákhoz vezethetnek. Ráadásul a nem megfelelő szellőzés gyorsíthatja a légúti betegségek terjedését, mint például az influenza vagy a Covid. Az antimikrobiális tisztítószerek beltéri használata is gondot okozhat, mivel hozzájárulhat az antibiotikum-rezisztens baktériumok megerősödéséhez, mely jelentős közegészségügyi kockázatokat jelent.

Továbbá a beltéri mikrobiom a mentális egészségre is kihatással lehet. A városi élet és a pszichés problémák, mint a depresszió közti összefüggéseket azzal magyarázzák, hogy a városban élők kevesebb mikrobafajjal találkoznak, mint vidéki társaik. Ez a kevesebb változatosság a bélmikrobiom szegényedéséhez vezethet, ami zavarhatja a bél és az agy közötti kommunikációt, hozzájárulva a mentális zavarokhoz.

Ahogy egyre inkább tudatában vagyunk a mikrobiom egészségünkre gyakorolt hatásának, úgy válnak fontossá a mikrobaközösségek szándékos alakítása. Az épületeket olyan formában tervezik, hogy természetes módon támogassák a egészséges mikrobiom kialakulását. Ez megvalósulhat természetes anyagok használatával, például hasznos mikrobákat hordozó bútorok beépítésével vagy olyan szellőző rendszerek kialakításával, amelyek elősegítik a mikrobiális sokszínűséget.

A beltéri biomot másképpen is optimalizálhatjuk: például változatos növényi és mikrobiális élettel teli „élő falakkal”, vagy hasznos baktériumspórákkal gazdagított építőanyagok felhasználásával. A szobanövények is segíthetnek egy egészségesebb mikrobiális környezet kialakításában, mert nemcsak a levegőt tisztítják, hanem különféle mikrobaközösségeket is létrehoznak a belső térben.

Továbbá, az probiotikumok használata is ígéretes stratégia. Itt nem csupán a szájon át szedhető tablettákra gondolunk, hanem például olyan probiotikus tisztítószerekre, amelyek a légkörbe juttatják a jótékony mikrobákat, míg elpusztítják a kórokozókat. Az új kutatások fényében törvényjavaslatok is előbukkanhatnak a mikrobiom védelmére, mivel felmerül a kérdés, hogyan őrizhetjük meg egészségünket a modern környezetben.