A xenotranszplantáció, amely még néhány évvel ezelőtt a tudományos fantasztikum világába tartozott, ma már egyre közelebb kerül a valósághoz. Az utóbbi években több olyan eset is napvilágot látott, amikor emberek gémmódosított sertésvesét kaptak, és az orvosok egyik legnagyobb sikere az Egyesült Államokban történt, ahol egy nő 2024 novemberében kapott ilyen szervet, amelyet azóta is sikeresen használ.

A megoldás iránti igény óriási, amit a statisztikák is tükröznek: az Interesting Engineering riportja szerint átlagosan nyolcpercenként kerül egy új név a szervdonor-listára, évente pedig ezrek halnak meg, mert nem találják meg számukra időben a megfelelő donort.

Legutóbb kínai kutatók tettek jelentős lépést a xenotranszplantáció terén, amikor sikerült 10 napon keresztül megfigyelniük egy gémmódosított sertésmáj működését egy élő szervezetben. Lin Vang, a hsziai Hszicsing kórház sebésze szerint, bár a szerv nem működött tökéletesen, ez az eljárás egy ígéretes átmeneti megoldás lehet a betegek számára, amíg emberi donorszervhez jutnak.

A beavatkozást egy 50 éves férfin végezték, akinél súlyos fejsérülést követően agyhalál állt be. A páciens saját mája sértetlen volt, és egy több mint 10 órás műtét során a géntechnológiával módosított sertésmájat kötötték rá a keringésére. A szerven összesen hat genetikai módosítást hajtottak végre, hogy megelőzzék a kilökődését. A transzplantáció után a máj működési jeleit mutatta, amelyet a kutatók a Nature című tudományos folyóiratban publikáltak.

Bár nem tudni, hogy a máj képes lett volna-e teljes mértékben ellátni feladatát, a család kérésére 10 nappal a beültetés után eltávolították. A kutatók véleménye szerint azonban így is hatalmas előrelépés történt a xenotranszplantáció terén, amely hamarosan valósággá válhat, ezzel rengeteg ember életét mentve meg.

Érdekesség, hogy a világ első ilyen beavatkozását kínai kutatók 2024 májusában hajtották végre, amikor egy genetikailag módosított sertésmájat ültettek be egy 71 éves betegbe. A műtét sikeres volt, a férfiról azt jelentették, hogy jól van, de a sorsáról nem tudni biztosan, hogy él-e még, vagy meddig tartotta őt életben a beültetett szerv. Az ilyen innovatív megoldások felvetik a kérdést: vajon a jövőben mennyire elterjedtté válhatnak a xenotranszplantációs eljárások, és hogyan formálhatják át a szervátültetések világát?