A polipok egyedülálló képességeikkel a természet egyik legcsodálatosabb élőlényeivé emelkednek. Képesek a színváltoztatásra, amely nem csak látványos, hanem a túlélésük szempontjából is elengedhetetlen. E képességnek köszönhetően a polipok mesteri szinten tudják elkerülni a ragadozókat, vagy éppen ellenkezőleg, meglepni zsákmányukat.

A színváltoztatás azonban nem mentes az energiaigényességtől, és eddig nem volt világos, hogy mennyi energiát emészt fel ez a folyamat. Kirt Onthank, a Walla Walla Egyetem tengerbiológusa kimerítő kutatást végzett, hogy pontosan felmérje ezt a költséget. Az eredmények pedig megdöbbentették a tudományos közösséget.

A polipok, hasonlóan más fejlábúakhoz, rendelkeznek kromatoforokkal, vagyis speciális bőrszervekkel, amelyek pigmenttartalmú zsákokból állnak. Képzeljük el, hogy amikor az izmok ellazulnak, ezek a pigmentzárás úgy zsugorodnak, hogy gyakorlatilag láthatatlanok, míg az izmok összezárva feszítik ki a pigmenteket a bőr felületén, így létrehozva színes megjelenésüket. Az Onthank által végzett kutatás alapján, egy polip négyzetmilliméterén körülbelül 230 kromatofor található, ami messze meghaladja egy 13 hüvelykes, 4K-s monitor pixelfelbontását.

A kutatás során 17 polip bőrmintáját elemezték, és megállapították, hogy a teljes színváltoztatáshoz átlagosan 219 mikromol oxigénra van szükség óránként. Onthank becslése szerint, ha az emberek képesek lennének hasonló módon színt váltani, ez napi 390 extra kalória elégetésével járna, ami körülbelül egy 23 perces futásnak felel meg.

Bár a polip nem az egyetlen olyan állat, amely képes színváltoztatásra – gondoljunk csak a kaméleonokra – a polipok esetében ez a folyamat gyorsabb és pontosabb, ugyanakkor jelentősen energiaigényesebb is. Érdekes, hogy a kutatások során kiderült, hogy a polipok hogyan képesek bonyolult álcázási mintázatokat megjeleníteni, amelyeket nemcsak a ragadozók elkerülésére, hanem a társas interakcióik során is használnak.

A felfedezések, amelyek arra mutatnak rá, hogy a polipok mennyire energikus átalakulásokra képesek, különösen fontosak lehetnek a biológiai kutatások számára, és új perspektívákat nyithatnak meg a színváltoztatás mechanizmusainak megértésében. Ki tudja, talán egy nap az emberiség is képes lesz megtanulni ezt a különleges tehetséget!