Az amerikai Institute for Systems Biology (ISB) nonprofit szervezet kutatói fontos megállapításokra jutottak a székletürítés és az egészség kapcsolatáról, amelyről a Science Alert számolt be. A Cell Reports Medicine című tudományos lapban megjelent publikációban a tudósok arról írnak, hogy a székletürítés gyakorisága jelentősen befolyásolja a fiziológiát és a hosszú távú egészséget. Az optimális állapot az, ha valakinek naponta egyszer vagy kétszer kell kimennie a WC-re.

Korábbi kutatások már kimutatták, hogy a székrekedés és a hasmenés összefügg a fertőzések és a neurodegeneratív állapotok magasabb kockázatával. Az ISB kutatói azonban arra törekedtek, hogy tisztább képet kapjanak erről a kérdésről, mivel a meglévő megfigyelések többsége betegeken történt. Sean Gibbons, a tanulmány vezető szerzője és csapata több mint 1400 egészséges felnőtt önkéntes klinikai, életmódbeli és biológiai adatokat gyűjtöttek össze.

A résztvevők önbevallása alapján a székletürítési gyakoriságukat négy csoportba sorolták: 1. székrekedéssel küzdők (heti egy vagy két székletürítés), 2. alacsony-normális csoportba tartozók (hetente három-hat), 3. magas-normális csoportba tartozók (napi egy-három), 4. hasmenésesek.

Amikor a széklet túl sokáig van a bélben, a mikrobiom a rostok emésztése után fehérjéket fermentál, lenyűgöző méreganyagokat termelve, mint például a p-krezol-szulfát vagy az indoxil-szulfát. Gibbons hangsúlyozza, hogy a székrekedésben szenvedő egészséges embereknél is megemelkedik ezen toxinok szintje a vérrendszerben, ami különösen megterheli a veséket.

Hasmenés esetén a kutatócsoport gyulladásra és májkárosodásra utaló klinikai jeleket is talált, mivel a hasmenés során a szervezet túlzott mennyiségű epesavat választ ki. Érdekesség, hogy a kutatók felfedezték, hogy a bélrendszer baktériumok száma optimális, ha valaki naponta legfeljebb 1-2 alkalommal székelt, és ez szoros összefüggésben áll a gyümölcsök és zöldségek fogyasztásával.

Feltűnő, hogy a demográfiai adatok alapján a fiatalabb korosztály, a nők és az alacsonyabb testtömeg-indexűek voltak azok, akiknek ritkábbak voltak a székletürítéseik. Gibbons szerint a férfiak és nők közötti hormonális és neurológiai eltérések magyarázhatják a különbségeket, valamint az a tény, hogy a férfiak általában több ételt fogyasztanak. Ez a kutatás rávilágít arra is, hogy a székletürítési szokások figyelése és a bélflóra állapota kulcsszerepet játszik az egészségünk fenntartásában. Ne hagyja figyelmen kívül a testének jeleit, és figyeljen oda, hiszen a rendszeres WC-re járás nemcsak a jólétünkhöz, hanem hosszú távú egészségünkhöz is hozzájárul!