Trombitás Kristóf kijelentése

Áprilisban hatalmas vihart kavart Trombitás Kristóf, a Megafon influenszere, amikor kijelentette, hogy a magyar szállodák telítettsége miatt Magyarországon már nincs is szegénység. Azóta azonban a nyár folyamán új statisztikák láttak napvilágot, amelyek azt mutatják, hogy a magyar háztartások fogyasztása a legrosszabb az Európai Unióban, és körülbelül 2,5-3 millió ember él szegénységben az országban.

Szegénység definíciója

Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium vezető közgazdásza azt mondta, hogy az elmúlt évtizedben a szegénység csökkent, 2010-hez képest 1,2-1,3 millióval. De vajon mit is jelent valójában a szegénység? Halász Levente geográfus kiemelte, hogy a szegénység fogalmát nem egyszerű meghatározni, és fontos különbséget tenni abszolút és relatív szegénység között. Az abszolút szegénység esetén megállapítunk egy jövedelemhatárt, amely alatt élők szegénynek számítanak. A relatív szegénység viszont azt jelenti, hogy az egyén jövedelme az társadalom átlagához képest milyen arányban áll.

A statisztikák mögött megbúvó valóság

A statisztikák gyakran elrejtik a valós problémákat. Halász Levente szerint a szegénység kutatásában sok múlik a kutatók szubjektív nézőpontján. A leggyakrabban kimutatott szegénységi mutatókat sem szabad teljesen elvetni, hiszen ezek adnak egy alapvető támpontot. Azonban figyelembe kell venni, hogy a létminimum értéke 2023-ban nettó 160 ezer forint volt, és ez bruttó körülbelül 250 ezer forintnak felel meg. Ezen határ alatt élni egyre több ember számára jelent kihívást.

Veszélyeztetett csoportok

A legnagyobb veszélyeztetett csoportokat érdemes említeni, mint a nagycsaládosok, az alacsony iskolai végzettségű szülők, munkanélküli szülők, hajléktalanok, vagy a beteg gyermekeket nevelő családok. Külön figyelmet érdemel az etnikai alapú szegénység is. A nyugdíjasok körében például 40%-uk él a létminimum alatt.

Láthatatlan szegénység

Halász Levente hangsúlyozta: a szegénység nem tűnt el, csak nehezen látható, főleg azok számára, akik nem tapasztalják meg a közvetlen környezetükben. A NIMBY (Not In My Backyard) jelenség itthon is jelen van, azaz sokan nem látják a szegénységet, ha az nem őket érinti közvetlenül.

A társadalom észlelésének torzulása

A közelmúlt kutatásai azt mutatják, hogy azok is, akik a legtöbb erőforrással rendelkeznek, hajlamosak figyelmen kívül hagyni a környezetükben lévő szegénység mértékét. A geográfus szerint könnyen elfeledkeznek arról az emberek, hogy kevesebb mint fél órányira Budapesttől milyen nyomorúságos telepek léteznek, ahol a drogkereskedelem és a bűnözés mindennapos.

A tél kihívásai

Az idei tél különösen nehéznek ígérkezik a szegénységben élők számára. Az emberek sorsa a kormány kedvező intézkedéseitől, illetve helyi vezetőik képeségétől függ. Egy sorozatot tervezünk, amely során bejárjuk a legszegényebb településeket, hogy bemutassuk, hogyan készülnek fel a téli hónapokra honfitársaink, akik a legnehezebb környezetben élnek.