Tiltakozás az MTA Művészettörténeti Bizottságának Tagjai Részéről: Bátontyi Péter Elbocsátása Ellen

A Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Tudományos Bizottságának több tagja nyílt levélben tiltakozik Bátontyi Péter műemlékvédelmi szakember elbocsátása ellen. A bizottság tagjai hangsúlyozzák, hogy az elmúlt másfél évtizedben rendszeresen felhívták a figyelmet a hazai műemlékvédelem terén tapasztalt problémákra, különösen a bontási ügyekre, amelyek egyre gyakoribbá váltak. Kiemelik, hogy a jogszabályok folyamatos módosítása is hozzájárul a műemlékek védelmének gyengüléséhez, legutóbb a budapesti Bem téren található egykori Radetzky-laktanya esete példa erre.

A levél aláírói megemlítik, hogy a Földművelésügyi Minisztérium épületének egy részét közelmúltban lebontották, hogy mélygarázst építhessenek a telekre. Egy művészettörténész kormányszóvivő azt állította, hogy a lebontásokat nemcsak jogszerűtlenül hajtják végre, hanem egyes esetekben politikai nyomásgyakorlás is fellelhető.

A bizottság hangsúlyozza, hogy Bátontyi Pétert azzal a céllal bocsátották el, hogy elhallgattassák a műemlékvédelemre vonatkozó kritikáit. Az aláírók szerint a műemlékrombolásokat fel kellene fedni és megoldást kellene találni a problémákra. Bátontyi Péter nemcsak hogy mesteri szakismerettel bír, de számos olyan esetet is dokumentált, amikor a műemlékek jogtalan lebontását próbálták legitimálni.

Eddig a DK politikusa, Vadai Ágnes is foglalkozott az üggyel, aki Polt Péter legfőbb ügyészhez fordult, kérve, hogy induljon nyomozás a Bátontyi elbocsátásával kapcsolatos ügyekben. Az eset azt is megkérdőjelezi, hogy a kormány valóban elkötelezett-e a műemlékvédelem mellett vagy csupán a gazdasági érdekeit tartja szem előtt.

A tiltakozó levél aláírói között szerepel több neves szakember, akik mindannyian közös célért küzdenek: a magyar kulturális örökség védelme. Sokan megjegyzik, hogy ha ez a tendencia folytatódik, az hosszú távon súlyosan érintheti a magyar műemlékek állapotát és fennmaradását.