Miért különlegesek ezek a táblák?

Az ékírásos agyagtáblák különlegessége abban rejlik, hogy a babiloniak fejlett asztronómiai tudásukat használták fel jóslataik megfogalmazására. A táblák szövegei alapján a babiloni csillagászok nemcsak a holdfogyatkozások időpontját, hanem azok különböző aspektusait - például a kezdés időpontját, az árnyék mozgását és az időtartamot - is figyelembe vették. A táblák szerzői ezekből a jelekből különféle jóslatokat fogalmaztak meg, például éhínségről, városok elpusztulásáról vagy járványokról.

Milyen jóslatokat találhatunk a táblákon?

Az egyik jóslat szerint, ha „egy fogyatkozás egy pillanat alatt elhomályosul és tisztává válik, akkor egy király meghal, és Elam elpusztul.” Elam az ókori Mezopotámia egyik régiója volt, ami a mai Irán területén helyezkedett el — ami különösen nyugtalanító tekintve a mostani közel-keleti konfliktust és a két nappal ezelőtti napfogyatkozást. Egy másik jóslat azt mondja, hogy ha a holdfogyatkozás este kezdődik, az „járványt” jelent – ez pedig egy halálos járvány kitörésére utal.

A táblák emellett előrejelzéseket tartalmaznak a természeti katasztrófákról is: „Tavasszal sáskajárás támad és elpusztítja a termést, és az élelem hiánycikk lesz.” Egy másik jóslat pedig azt hirdeti, hogy „egy híres király el fog pusztulni; a fia, aki nem lett kijelölve királylyá, ragadja magához a trón, és háború tör ki.”

Az ókori babiloniak életrevaló túlélési technikái

Annak ellenére, hogy ezek a jóslatok ijesztőek és sötét jövőt festenek, a babiloniak nem tekintették őket véglegesnek. Hittek abban, hogy bizonyos rituálék és szertartások elvégezhetők a rossz ómenek semlegesítésére és a jövő megváltoztatására. Például egyes esetekben, amikor a király halálát jósolták, egy „helyettes királyt” jelöltek ki, aki magára vette a jóslatban szereplő rossz sorsot, míg az igazi uralkodó biztonságban maradt. Ezzel próbálták elkerülni a király halálát és biztosítani a birodalom stabilitását.

A táblák eredete és jelentősége

A táblák valószínűleg az ókori Sippar városából származnak, amely a mai Irak területén, Bagdadtól dél-nyugatra helyezkedett el. Sippar a babiloni birodalom egyik fontos központja volt, ahol a csillagászat és az égi jelenségek megfigyelése központi szerepet játszott a mindennapi életben. A kutatók szerint ezek a táblák az eddigi legkorábbi ismert példák arra, hogy a holdfogyatkozásokkal kapcsolatos előrejelzések egy egész rendszert alkottak a babiloni asztrológusok körében.

A kutatás egyik vezetője, Andrew George, a Londoni Egyetem emeritus professzora, és Junko Taniguchi, független kutató, kiemelték, hogy bár néhány jóslat valós megfigyeléseken alapulhatott — például egy égi jelenség és azt követő katasztrófa kapcsolatán —, a legtöbb inkább elméleti vagy spekulatív rendszer eredménye volt, amely az égi jelenségek és a földi események közötti összefüggéseket próbálta megmagyarázni.

Az ókori táblák fordítása: Milyen hatással lesz a történelemre?

A most lefordított táblák új megvilágításba helyezik az ókori mezopotámiai kultúra és asztronómiai tudomány közötti kapcsolatot. A babiloniak hite szerint az égi jelenségek és a földi események szoros összefüggésben álltak egymással, és ezek az összefüggések meghatározták a jövő eseményeit. A táblák fordítása betekintést enged az ókori babiloniak gondolkodásába és világképébe, amelyben a csillagok és az égi jelenségek figyelése kulcsfontosságú volt a jövő megértéséhez.