A Tánc Képújítója

Pekár Gyula, a táncművészet iránt elkötelezett alkotó, rendkívüli projektbe fogott: célja volt, hogy a tánc történetét ne csupán szavakkal, hanem mozgóképekkel is bemutassa. A budapesti Uránia Színházban készült felvételek a tánctörténet különböző stílusait ölelték fel a klasszikus ókori görög táncoktól kezdve egészen a tűzes magyar csárdáig.

A Film Fénykora

A bemutatóra készülve a projekt kiterjedt a kor színészeire és táncosaira, akik örömmel léptek színpadra Pékar táncai mellett. A mesterek, mint Cesare Smeraldi, a budapesti Operaház balettmestere, gondoskodtak arról, hogy a táncokben a kreativitás és a precizitás egyaránt megjelenjen.

Tűzvész és Remény

A felvételek azonban tragikus csúcsponthoz érkeztek: mindössze három héttel a bemutató előtt hatalmas tűz pusztított az Uránia laborjában, megsemmisítve a már elkészült anyagot. Az alkotók fájdalmuk ellenére összefogtak, gyűjtést indítottak, és a közönség hathatós segítségével újra elkészítették a film második változatát.

A Tánc Újraéledése

A bemutató végül 1901. április 30-án zajlott, ahol a tánciromsok keveredtek a színházi előadások színével. A Tánc című produkció végig a program része maradt, és összesen 136 alkalommal vetítették élő zenei kísérettel.

Elveszett Kincsek

A felvétel a rafinált nitrocellulóz filmre készült, amely gyorsan romlandó anyag, és ma már valószínű, hogy minden példány örökre eltűnt. Jelenleg csak néhány fotó, Pekár Gyula eredeti vázlatai és a korábbi tudósítások maradtak fenn. A Tánc emléke mindazonáltal él, hiszen a magyar filmgyártás születési pillanataként örökre beíródott a köztudatba.