A Trump-béke tervezetei

Donald Trumpot 2024. november 8-án választotta elnökké az amerikai nép, január 20-án pedig hivatalba lép a Fehér Házban. Trump kampányának egyik központi eleme az ukrajnai háború beszüntetése volt; ígérete szerint 24 órán belül megállapodásra jut a felekkel.

A konkrét lépésekről eddig meglehetősen keveset tudunk, hiszen Trump közvetlen közelében lévő tanácsadók, mint JD Vance alelnök-jelölt és Keith Kellogg, a Trump-adminisztráció ukrajnai kapcsolatainak főtárgyalója, egyes részletekről adtak eddig tájékoztatást.

Trump legalább három lehetséges forgatókönyvet vizsgál, amelyek közé tartozik: 1. Moszkva és Kijev kényszerítése a tárgyalóasztalhoz fegyverellátmány visszavonásán keresztül, tűzszünet mellett. 2. Az ukrán területek orosz megszállásának fenntartása, figyelembe véve Ukrajna NATO-ból való kizárását. 3. Demilitárizált zónák létrehozása a frontvonal mentén, amellyel a békefenntartásra lehetőséget teremt.

A javasolt tervek egyértelműen azt sugallják, hogy Ukrajnának renunciálnia kell a megszállt területekről való lemondást; ezzel párhuzamosan Trump kevesebb támogatást kínálna a NATO-tagság iránti ambíciókra.

Az ukrán vezetés eddig egyértelműen elutasította a területek átadását, mondván, hogy kizárólag a NATO-tagságot fogadják el biztonsági garanciaként. Az elnök Volodimir Zelenszkij a közelmúltban kedvezőbb hangnemet ütött meg, és jelezte, hajlandó „lezárni a háború forró szakaszát”, amennyiben Ukrajna NATO-tagságát megerősítik.

Oroszország közben azt hangoztatja, hogy „a harctéri realitások” figyelembevételével fognak békét kötni, míg Ukrajna számára a feltétel nélküli kapitulációt tűzik ki célnak.

Trump elnöksége alatt nemcsak az ukrán kormány, hanem a nemzetközi közösség figyelme is a támogatások mértékére és a következő lépések realizálhatóságára összpontosul. Lehetséges, hogy Trump hamarosan olyan döntéseket hoz, amelyek jelentkeznek a fegyverek kiáramlásának csökkentésével, ami egy újfajta feszültséghez vezethet Kijev és Moszkva között.

A kérdés az, hogy mindez mennyire elegendő ahhoz, hogy a béke valóban megvalósuljon. Az orosz hadsereg pillanatnyi előnyben van, míg az ukrán védelmi erők szenvednek a létszámhiánytól, ami azt jelenti, hogy a háború folytatódhat.

Az, hogy Trump mennyire képes hatni a konfliktus kimenetelére, illetve arra, hogy a felek mikor ülnek le tárgyalni, még a jövő zenéje. A folyamatosan romló ukrán helyzet, a fegyverellátás megcsappanása és az orosz támadások intenszifikálása azt eredményezheti, hogy a béke tárgyalások lehetősége még a jövőben is kétséges marad.

A helyzet bonyolultságát tovább növeli, hogy az Oroszország által elfoglalt területek sorsa döntő fontosságú lehet a jövőbeli diplomáciában, és a két ország közötti feszültségek akár évtizedekig is eltarthatnak. Ahogy a helyzet alakult, Trumpnak lehetősége lesz arra, hogy erősebb pozícióba kerülve újragondolja az amerikai külpolitikát, de végső soron a béke elérése nemcsak rajta, hanem Kijeven és Moszkván is múlik.