Grönland parlamenti választásait soha nem látott nemzetközi figyelem övezte kedden, elsősorban Donald Trump amerikai elnöknek köszönhetően, aki azóta rendszeresen beszél a dán autonóm terület amerikai megszerzéséről. Bár a nemzetközi sajtó a terület esetleges dán függetlenségének kérdésére összpontosított, a választók szemében ez másodlagos kérdés volt.

A jobboldali ellenzék, a Demokraatit párt győzött

Dánia 1700 óta uralja Grönlandot, és a második világháború után több lépcsőben egyre több autonómiát adtak neki. 1979 óta saját parlamenttel és kormánnyal rendelkezik, azonban továbbra is a Dán Királyság autonóm külterülete, és külpolitikáját Dánia irányítja. Grönland 2009 óta rendelkezik a joggal, hogy kikiáltsa függetlenségét, de gazdasági függősége – különösen a halászati ipar és a Dánia által nyújtott évente 3 milliárd dán korona körüli támogatások révén – eddig visszatartotta ettől. A választáson a 31 fős parlament összetételéről döntöttek, a választásra jogosult grönlandiak körében a részvételi arány 70,9% volt, ami jelentős emelkedés az előző, 2021-es választáshoz képest, ahol a részvétel 65,9%-os volt.

A Demokraatit párt meglepetésre a szavazatok 30%-át szerezte meg, míg a centrista-popolista Naleraq párt 24,77%-ot ért el, amely a függetlenség mellett a halászok és vadászok érdekeit is képviseli. A baloldali-zöld Inuit Ataqatigiit (IA) párt 21,4%-ot, míg a Siumut 14,88%-ot kapott.

Hat párt indult a választásokon, közülük öt támogatja a függetlenségi törekvéseket, de különböznek abban, hogy ezt mennyire gyorsan és hogyan akarják elérni, Donald Trump megítélésében pedig egyikük sem osztozik. A grönlandi választók számára fontosabb volt a közvetlenül befolyásoló életminőségi kérdések, mint például a hal ára, mint a globális nagypolitikai problémák.

A világsajtó fokozott érdeklődése

"Ilyen sok nemzetközi újságírót és tévéstábot még soha nem láttunk a hotelben" – nyilatkozta a KNR grönlandi közszolgáltató adónak Nuuk legnagyobb szállodái közül az egyik vezetője. Mindez Donald Trumpnak köszönhető, aki tavaly decemberben először hozta fel, hogy szeretné megszerezni Grönlandot az Egyesült Államok számára. Januárban a téma már komoly figyelmet kapott, amikor Donald Trump Jr., az elnök fia Grönlandra látogatott, és Trump a kérdéssel kapcsolatban nem zárta ki, hogy katonai erőt is bevetne a sziget megszerzéséért.

Trump a grönlandi választások előtti hétfőn az amerikai kongresszus közös ülésén ismét megerősítette, hogy meg kívánja szerezni a szigetet. A grönlandiakhoz intézett üzenetében hangsúlyozta, hogy Washington szilárdan támogatja önrendelkezési jogukat, és ha úgy döntenek, szívesen befogadják őket az Egyesült Államokba. „Nemzetbiztonsági szempontból szükségünk van Grönlandra, és megszerezzük” – mondta, megjegyezve, hogy a sziget nagy terület, de kis népességgel rendelkezik.

Ezek azonban nem nyerték el a grönlandiak tetszését, hiszen egy január végén készített közvélemény-kutatás alapján a grönlandiak 85%-a elutasította, hogy a sziget az Egyesült Államokhoz kerüljön. A grönlandi pártok vezetői is hasonló véleményen voltak, és az elnököt nem tekintették megbízhatónak. A választás előtti televíziós vitában a hat pártelnök közül öten nemet mondtak arra a kérdésre, hogy Donald Trump megbízható lenne. Karl Ingemann, a Qulleq pártvezetője mondott igent, de pártja mindössze 1%-kal zárt a választáson, így parlamenti képviselet nélkül marad.

Az eddigi miniszterelnök, Múte Egede többször is kifejezte a terület függetlensége mellett tett elköteleződését, hangsúlyozva, hogy a sziget nem eladó, és a helyi lakosság dönt arról, miként akarják magukat irányítani. A dán állam hirdette meg, hogy 14,6 milliárd dán koronás (több mint 800 milliárd forint) katonai program keretében meg fogja erősíteni a sarkvidéki területek, köztük Grönland védelmét.

A Demokraatit párt győzelme meglepte Jens-Frederik Nielsen pártelnököt, hiszen tizenötször annyi szavazatot kaptak, mint négy évvel korábban. „Nem számítottunk erre az eredményre, nagyon boldogok vagyunk!” – nyilatkozta a fiatal politikus. A párt a választási kampányban nem a függetlenséget helyezte a középpontba, hanem a gazdasági kérdésekre összpontosított. Az eredmények alapján a választók 85%-a a jólétet, az oktatást és az egészségügyet tartotta a legfontosabb kérdéseknek.

Jelenleg még nem ismert, hogy a Demokraatit melyik párttal lép majd koalícióra. Elemzők szerint, bár a Naleraq párttal a második helyen végzett, a mérsékeltebb Inuit Ataqatigiit-tel keresnek majd szövetséget, mivel céljuk a fokozatos függetlenség.