Egy német raktárban 16 ezer tonna acélcső várakozik, amelyet eredetileg egy Louisianában zajló energetikai projekthez szántak. Ez a példa jól tükrözi, mekkora bizonytalanságot okozott az Egyesült Államok új vámjavaslata a globális kereskedelemben.

A tervek szerint a kínai építésű hajókra akár 1-3 millió dolláros extra díjat is kivethetnek kikötésenként, ami drámaian megemelné a szállítási költségeket. A döntés elhalasztása miatt számos üzlet leállt, hiszen az atlanti-óceáni hajók többsége kínai gyártású – derül ki a Bloomberg jelentéséből.

A javasolt intézkedések célja nem más, mint Kína dominanciájának csökkentése a hajóépítés és tengeri szállítmányozás terén. Jelenleg Kína a világ teherhajóinak több mint felét gyártja, míg az amerikai hajógyárak tavaly csupán a piac 0,01%-át képviselték. A lépés célja a hanyatló amerikai ipar újraélesztése, ám a kínai kormány szerint a javaslat sérti a WTO szabályait és globális ellenszankciókat válthat ki.

A washingtoni meghallgatások előtt több tucat vállalat és iparági szereplő fejezte ki aggodalmát. Sokan attól tartanak, hogy a vám nemcsak drágábbá teszi az amerikai termékeket a világpiacon, de a kisebb kikötők, mint Charleston vagy Oakland gazdaságát is aláássa. A Nemzeti Kiskereskedelmi Szövetség figyelmeztetett, hogy a javaslat nagyobb fenyegetést jelenthet, mint a Trump-korszak vámháborúja. A kritikák hangsúlyozzák, hogy a tervezett intézkedések nem segítik a hajóépítés fellendítését, hanem inflációt és munkahelyvesztést okozhatnak.

A tervek szerint azok a cégek, amelyek flottájában kínai gyártású hajók szerepelnek, jelentős díjfizetési kötelezettséggel számolhatnak. A Bloomberg beszámolója megemlíti, hogy az Atlantic Container Line példája rávilágít arra, hogy akár 2012-ben is, az amerikai hajógyárak nem tudtak határidőre vállalni egy öt hajóból álló rendelést. A mostani tervezet viszont visszamenőleg büntetné azokat a kereskedelmi döntéseket, amelyek egyébként racionálisnak számítottak.

Bár a USTR vizsgálata a Biden-adminisztráció alatt indult, a háttérben felsejlik Donald Trump politikai víziója is, amely az amerikai tengeri befolyás visszaállítására irányul. Egy kiszivárgott elnöki rendelet tervezete - "Make Shipbuilding Great Again" (MSGA) - arra utal, hogy más országokat is bevonnának Kína ellen, illetve retorikai támadásokkal fenyegetnék őket.

A tengerészeti ágazat Washingtonban egyre inkább a nemzetbiztonság szempontjából is stratégiai jelentőségű területként jelenik meg.

Piaci szereplők szerint, ha életbe lépnek a tervezett szabályok, az szétszakíthatja a szállítmányozási piacot: a kínai gyártású hajókat hátrányos megkülönböztetés érheti. A hajóflották megújítása nehézkessé válhat, mivel a dél-koreai és japán hajógyárak már 2028-ig beteltek. A globális flották elöregedése miatt ez komoly problémát jelenthet. A szankciók elől menekülő hajótulajdonosok elkerülhetik az amerikai kikötőket, ezzel pedig előnytelen helyzetbe hozva az amerikai exportőröket és a kisebb gazdaságokat, miközben az iparpolitikai célok továbbra is elérhetetlenek maradnak.