Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke levélben értesítette a magyar kormányt, hogy a középtávú fiskális tervekben "továbbra is lényeges elemek hiányoznak, vagy azok pontosítása és kiegészítése szükséges".

Az Európai Bizottság megállapította, hogy a magyar gazdaság növekedése, inflációja és kamatkiadásainak előrejelzései eltérnek az uniós módszertantól, és az ehhez szükséges indoklást elhagyták a benyújtott dokumentumból.

Dombrovskis szerint még mindig fontos kiegészítések szükségesek a végső értékeléshez. Az aktuális hiányosságok főként a költségvetési referencia-pályával és az alapjául szolgáló feltevésekkel kapcsolatosak, de további követelmények is teljesítést igényelhetnek.

A Bizottság hangsúlyozta, hogy az elemzés célja a magyar költségvetési egyensúly helyreállítása az elkövetkezendő években, különösen a pandémia és az energiaválság következményei miatt, amelyek ideiglenesen engedékenyebbé tették az EU szigorú költségvetési szabályait.

Ráadásul, a teljes értékelés elhúzódhat, mivel a hiányzó információk miatt a határidő – amely eredetileg december 12. volt – akár január közepére is kitolózhat.

Ez a késedelem azt is jelzi, hogy Magyarország nem tudta időben benyújtani terveit, így azokat nem lehetett a többi tagállammal együttesen, november végén elbírálni.

Banai Péter, az államháztartásért felelős államtitkár sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a magyar kormány jelenleg is egyeztetéseket folytat az Európai Bizottsággal a középtávú költségvetési tervekről, beleértve a kiadási limitek vonatkozó szabályait. Hozzátette, hogy az államtitkár megerősítette, a kormánynak jövőre csökkentenie kell a hiányt, és bízott benne, hogy tartalmi megállapodásra jutnak az Európai Bizottsággal.

Brüsszelben a legnagyobb aggodalom a magyar hiányszint miatt van. Az EU Stabilitási és Növekedési Paktuma szigorú költségvetési előírásokat határoz meg: az államadósság nem haladhatja meg a GDP 60%-át, míg a költségvetési hiány nem lehet magasabb, mint 3%. Ezeket a szabályokat a pandémia és az ukrajnai háború miatt ideiglenesen felfüggesztették, de 2024-től ismét érvényben lesznek.

Az Európai Bizottság tavaly nyáron indította el a túlsúlyos deficit-eljárást Magyarország ellen. A 2023-as GDP-arányos hiány 6,7% volt, ami indokolt egy ilyen eljárás megkezdését.

A kormány végül a határidőhöz képest több nap késéssel, november 4-én nyújtotta be középtávú struktúrált tervét, amelynek célja a költségvetési fegyelem helyreállítása és a makrogazdasági stabilitás megteremtése volt. A terv célja, hogy a 2024-re tervezett GDP-arányos hiány 4,5%-ra, 2025-re pedig 3,7%-ra csökkenjen, míg 2028-ra 1,5%-ra mérséklődjön.

Fontos volt a kormánynak, hogy Strasbourgban elfogadtassák a terveket, hiszen a makrogazdasági helyzet alakulása a következő években kulcsfontosságú lehet a magyar gazdaság stabilizálása szempontjából.

Brüsszelnek a magyar költségvetési fegyelmet érintő problémák nem ritka, hiszen más tagállamok is szembesülnek hasonló kihívásokkal. Novemberben például elmarasztalták Hollandiát, mivel ország 2026-ra előrejelzett 2,4%-os költségvetési hiánya optimista becslésnek bizonyult.

A magyar kormány tehát komoly feladat előtt áll, hogy megfeleljen a feltételeknek, és elkerülje a mélyebb gazdasági problémák kialakulását!