A hónap végén három jelentős szervezet – a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSZ), a Magyar Napelem Ipari Egyesület (MANAP) és a Magyar Szélenergia Ipari Társaság (MSZIT) – közösen dolgozott ki reformjavaslatokat az Energiaügyi Minisztérium számára. Céljuk, hogy a nap- és szélenergia hasznosításának jogi környezete kedvezőbbé váljon Magyarországon.

Az első reformjavaslat a napenergia és az élelmiszertermelés közötti egyensúlyteremtés szempontjából lényeges agrofotovoltaikus rendszerek szerepét hangsúlyozta. Az agrárszektorban hasznosítható napelem telepítése csökkentheti a mezőgazdasági területek hasznosítatlanságát, miközben hozzájárul az ország energiabiztonságához. A javaslat lényege, hogy a jogi korlátozásokat két évvel mérsékeljék, így a kettős felhasználású célokat, azaz az áram- és élelmiszertermelést egyszerre tudják hasznosítani.

Emellett a szervezetek arról is beszámoltak, hogy a szélenergia telepítési korlátozásokat is érdemes lenne enyhíteni. Jelenleg a magyar szabályozás csak 130 méteres oszlopmagasságú szélerőművek engedélyezését teszi lehetővé, míg a modern technológiák már 150-160 méteres magasságúak is lehetnek, így ezen változatlan feltételek mellett csak elavult és alacsony hatékonyságú erőművek telepíthetők.

A szervezetek következő javaslata a védőövezetek szabályozásának enyhítése volt, ahol a megújuló energiaforrásokat hasznosító projektek együttes megvalósítása érdekében szilárd burkolatú utakat is engedélyezni kellene. A komplex energetikai projektek, mint például a nap- és szélerőművek kombinációja, kiemelt fontossággal bírnak a felnőtt energiaellátás szempontjából, és a közlekedés fejlesztésével jobban megközelíthetővé válnának.

A honvédség radarállomásaitól és katonai repülőterektől való 40 km-es és 15 km-es távolságra vonatkozó széltelepítési tilalmak feloldásával a potenciális helyszínek száma is jelentősen megnövekedne. Mivel a modern szélerőművek zaj- és radarvisszaverő tulajdonságai az elmúlt évtizedben jelentősen javultak, ezért jogosnak találják az egyedi vizsgálatok bevezetését.

A javasolt reformok mellett a Köteles Átvételi Tarifa (KÁT) rendszerének felülvizsgálatára is szükség lenne, hogy a megújuló energiaforrások nemcsak fenntarthatóbb módon, hanem profittermelő módon is hozzájárulhassanak az energiamixhez. A javaslatok között szerepel a piaci versengés ösztönzése és a napelemek piaci környezetének fejlesztése, amely az ipari termelők számára is kedvezőbb feltételeket biztosítana.

Ezen javaslatok révén Magyarország azon törekvéseit kívánja támogatni, hogy a megújuló energiaforrásokat markánsan beépítse a saját energiapolitikájába, amely nemcsak az energiafüggetlenség szempontjából fontos, hanem a klímaváltozással szembeni harcban is kulcsszerepet játszhat.