A koronavírus-járvány nem csupán akut légzőszervi szindrómát okozhat, hanem hosszú távú következményeket is, amelyek között tartós tünetekkel küzdenek a betegek 30-40%-a. A long-Covid kifejezés mögött olyan panaszok állnak, mint a nehézlégzés, ízületi fájdalmak, alvási problémák, hangulatingadozások és kognitív zavarok.

Az eddigi kutatások azt mutatták, hogy akik 6 hónap és 3 év között szenvedtek a betegség következményeitől, azok gyógyulási esélyei meglehetősen változóak. Egy brit tanulmány szerint, akiknél 12 héten át fennálltak a tünetek, egyharmaduk még egy év elteltével sem gyógyult meg. Az eddigi kutatások elsősorban a kórházi kezelésben részesülő betegekre összpontosítottak, ahol a gyógyulási arányok alacsonyabbnak bizonyultak.

A GeroScience nevű szaklapban nemrég publikált tanulmány szerint a long-Covid alatt szenvedők mitokondriális működésükben strukturális eltéréseket mutatnak, ami a sejtek energiaanyagcseréjét drámaian befolyásolja. Dr. Pankotai Tibor, a Szegedi Tudományegyetem Patológiai Intézetének munkatársa, elmondta, hogy a kutatás számos fontos kérdésre ad választ, például arra, hogy milyen különbségek vannak a post- és a long-Covid között, és hogy hogyan kapcsolódik az életmód a vírusfertőzéshez.

A kutatás során transzmissziós elektronmikroszkópiát használtak, amely lehetővé tette a mitokondriális változások detektálását a long-Covid-ban szenvedő betegeknél, és a kutatók oxidatív stressz jeleit is észlelték. Ezek a zavarok az akut fertőzést követően 10-12 héttel is megmaradhatnak, és bár sokan úgy vélik, hogy a tünetek idővel elmúlnak, a kutatás hangsúlyozza, hogy az öregedési folyamatok és a mitokondriális diszfunkciók segíthetnek a kibővített „long-Covid” megértésében.

Pankotai rávilágít arra, hogy a gyógyulás nemcsak életkortól, hanem életmódtól is függ – a túlsúlyos emberek esetén lassabb a gyógyulás üteme. A sejtek öregedési folyamatai is lassabbak lehetnek, ami bonyolíthatja a gyógyulást.

A kutatás során különböző egészségügyi intézetek betegei vettek részt, akik akut kezelésekre jártak. Az oltások hatékonysága azonban még kérdéses, mivel sokan, akik a résztvevők között voltak, már évek óta szenvednek a betegség tüneteitől, és nem kaptak védőoltást.

A kutatás további tervei között szerepel egy olyan teszt kifejlesztése, amely a vérszérum alapján közöl információkat a long-Covid súlyosságáról, valamint annak figyelése, hogy a mitokondriális DNS mennyisége miként függ a tünetek súlyosságától. A jövőbeni cél az, hogy a kutatók megtalálják a módját a hosszú távú tünetek visszafordításának és a mítokondriális problémák kezelésének potenciális lehetőségeit, például táplálékkiegészítőkkel, mint a Q10.

Összegzésül, a Szegedi Tudományegyetem kutatása új dimenziókat nyithat meg a long-Covid megértésében és kezelésében, és lehetőségeket kínál a visszafordíthatóságra, ami reményt adhat sokak számára, akik a betegséggel küzdenek.