A budapesti lomtalanítás jelenlegi rendszere már régóta elavult. Az évtizedek során felhalmozódott hulladékhegyek ellepték a város utcáit, ami lehetetlenné tette a szelektálást és az ellenőrzést. Az illegális hulladéklerakókban mindennaposan megjelennek veszélyes anyagok és más, lakossági lomtalanításra nem jogosult cégek által kidobott tárgyak is. Képzeljük el, évente 30-40 ezer tonna hulladék végzi a szeméttelepeken. Az új rendszer bevezetése nemcsak esztétikai és egészségügyi szempontból vált szükségessé, hanem a környezeti fenntarthatóság érdekében is.

A jövő évi változások fontos lépést jelentenek. A tervek szerint nyugati típusú, kontrollált, gyűjtőpontos lomtalanítás lép életbe. December 20-án mutatta be a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. és a MOHU Budapest Zrt. a 2025-től tervezett új koncepciót, amely segíteni fog a hulladék hatékonyabb kezelésében. Az új rendszer fő célja, hogy évente három napon, minden lakástól legfeljebb 800 méterre lévő őrzött gyűjtőpontokra lehessen elvinni a felesleges holmit. Összesen 146 ilyen pont fog létrejönni, kerületenként 10-12. A lakosokat előre értesítik az időpontokról, ahol a MOHU munkatársai segítenek a szelektálásban, így a hulladékok a megfelelő konténerekbe kerülnek, amelyeket később újrahasznosítanak.

A gyűjtőpontokon ráadásul a veszélyes hulladékok leadására is lehetőség lesz, és ha valaki nem tudja eljuttatni a hulladékot a gyűjtőpontra, az önkormányzatnál jelezheti, ahol rászorultság alapján ingyenes elszállítást kérhet. Emellett a gyűjtőpontok rendszeres karbantartásának köszönhetően elkerülhetők lesznek a szemétkupacok.

A környezetvédelmi szakemberek hangsúlyozzák, hogy a rendszer hatékony működtetése elválaszthatatlan a lakosság aktív részvételétől. A jövőbeli gyűjtőpontos lomtalanítás nemcsak fenntartható megoldást jelent, hanem a helyi közösségek érdekérvényesítését is elősegíti. A lakosok edukációja és tájékoztatása kulcsfontosságú a sikerhez, ami a tisztább és rendezettebb város érdekében történik.

Fontos megjegyezni, hogy a veszélyes hulladékok tiszta és megfelelő kezelésére eddig nem volt elég figyelem, és most éppen ez a rendszer kívánja áthidalni ezt a problémát. A tervek szerint a jövőben kevesebb hulladék fog keletkezni, és az újrahasznosítás mértéke is jelentősen megnövekedhet. A gyűjtőpontok létrejötte olyan lehetőséget kínál, ami más európai országokban már sikeresen működik, például ideiglenes hulladékudvarok formájában.

A fenntarthatóság szempontjából elengedhetetlen, hogy a lakosság közösen vegyen részt a hulladékkezelési folyamatokban, hiszen valóban csak együtt lehetünk sikeresek a tisztább jövő érdekében. Az átalakulás tehát nem csupán egy új rendszer bevezetését jelenti, hanem a közösségünk valódi együttműködésének fontosságát is.