A legfrissebb népszámlálási adatok szerint 2022-ben már közel 4,7 millió foglalkoztatott dolgozott Magyarországon. Az aktív korú népesség (15-61 éves) foglalkoztatottsági rátája elérte a 73%-ot, ami figyelemre méltó növekedést tükröz.

Különösen Északkelet- és Délnyugat-Magyarországon tapasztalható a munkaerőpiac élénkülése, ahol a korábban jelentős munkaerő-tartalékok álltak rendelkezésre. A 2011 és 2022 közötti időszakban a területi különbségek átalakulásának lendületet adtak a munkanélküliségi ráták csökkentése, így a kisebb települések is felzárkóztak.

Erdélyi Dóra, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakértője kiemelte, hogy a jövőben elengedhetetlen ezen térségek potenciáljának kiaknázása, hiszen a munkáerőhiány kihívásokat jelenthet a termelésben.

A statisztikák alapján a legmagasabb foglalkoztatottsági arány a fővárosban és a megyei jogú városokban figyelhető meg. Járások szerint a legjobban teljesítők között szerepel a Komáromi (78,3%), Mosonmagyaróvári (77,9%) és Győri (77,7%) járások.

Ezzel szemben a legnagyobb munkanélküliséggel küzdő területek Északkelet-Magyarországon, mint az Ózdi (58,9%), Kunhegyesi (58,2%) és Encsi (57,4%) járások, ahol a foglalkoztatottsági mutatók figyelemre méltóan alacsonyak.

A magyar munkaerőpiacon a munkanélküliek száma 334 ezer fővel csökkent 2011 és 2022 között, amely wérszemérően 59%-os csökkenést jelent. Ezen belül is különösen Észak-Magyarország és Dél-Dunántúl, főként a határ menti települések küzdenek a magas munkanélküliséggel.

A foglalkoztatottak több mint kétharmada a szolgáltatási szektorban dolgozik, míg az ipari és építőipari munkavállalók száma mindössze 1,3 millióra tehető. A turizmus kiemelkedő szerepet játszik a helyi gazdaságban, különösen a főváros környékén és a wellness központokban.

A térségi munkakínálat eltérő jellegéből adódóan, az új ipari beruházások is teret nyernek. Az új CATL akkumulátorgyár, amely Debrecenben épül, várhatóan 2025 második felében kezdi meg működését, míg a BMW új gyárának indulása is 2025 végére tervezett.

Ezek a fejlesztések új munkahelyeket teremthetnek a régióban, így a munkaerőpiaci kereslet is növekedhet, de ez összhangban kell, hogy legyen a helyi munkavállalók képzettségi szintjével is.

A jelentős technológiai fejlődés és automatizáció hatására a munkaerőpiac következő átalakulása várható, amelyben a helyi munkaerő mobilitásának növelésére is hangsúlyt kell fektetni. A munkaerőpiac kihívásait szem előtt tartva, a következő évekre izgalmas és változatos lehetőségek várnak ránk.