Németországban, a második világháború után, a huszonegyedik Bundestag alakult meg. A képviselők száma 736-ról 630-ra csökkent, a korábbi törvényhozáshoz képest 106 fős csökkenéssel. Az erőviszonyok is megváltoztak, a CDU/CSU konzervatív pártszövetség lett a legerősebb frakció, míg a választások miatt parlamenti bürokráciára kényszerült liberális FDP képviselői nem ültek a padsorokban.

A Bundestag nyitó napján az első fontos döntés az új elnök megválasztása volt. A szavazás során meglepetés nem történt, a képviselők jelentős többséggel Julia Klöcknert, a CDU/CSU jelöltjét választották meg, aki 382 igent és 204 nemet kapott, 31 képviselő tartózkodott.

Klöckner politikai karrierje 1997-ben kezdődött a CDU ifjúsági szervezetében, azóta pedig fontos posztokat töltött be, köztük mezőgazdasági miniszterként a Merkel-kormány alatt. Klöckner a negyedik női elnök a Bundestag történetében, és beszédében a civilizált, vitázó és egymást meghallgató parlament fontosságáról beszélt.

A nyitómisén Gregor Gysi, a 76 éves korelnök nyitotta meg az ülést, aki a baloldali párt egyik alapító tagja. Gysi szerepvállalása ellen az AfD tiltakozott, és egy idősebb képviselőt javasoltak a beszéd megtartására.

Az ülés során az alelnökök megválasztása volt a téma, ahol az AfD jelöltje, Gerald Otten nem kapta meg a szükséges többséget, annak ellenére, hogy a párt országos támogatottsága folyamatosan nő. A CDU/CSU új kormánya Andrea Lindholz, Josephine Ortleb, Omid Nouripour és Bodo Ramelow jelöléseit választotta az alelnöki posztokra, akiket már ismertek az első fordulóban.

A nap menetrendje magában foglalta Olaf Scholz, a volt kancellár és kabinetje hivatalos távozását, hiszen az új kormány megalakulásáig ügyvezető kormányként felügyelik a közügyeket. A következő kormány megjelenése április 28-ra van tervezve, de a legfrissebb hírek szerint a koalíciós egyeztetések miatt ez a dátum késlekedhet. Érdekes módon a CDU/CSU koalíciós partnere, a szociáldemokraták, hatalmas választási vereséget szenvedtek el, és Scholz nélkül folytatják tovább.