A likviditási sokkok kezelésére irányuló új javaslatok érkeztek!

Októberben véget ért az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) nyilvános konzultációja, amelyben a befektetési alapok likviditáskezelési eszközeire vonatkozó javaslatokat tettek közzé. Az EU célja, hogy az eltérő módon működő alapok egységes megoldásokkal rendelkezzenek a likviditási problémák kezelésére. A javaslatok különösen az ingatlanalapok és a vállalati kötvényeket nagy számban tartalmazó alapok esetében hozhatnak újdonságokat, ezáltal erősítve azok stabilitását.

Bár Magyarországon az ingatlanalapok forgalmazásának felfüggesztésére az elmúlt időszakban nem volt szükség, a nemzetközi piacon több alap felfüggesztésére került sor. E folyamatok rendszerszintű kockázatokat teremtettek, ami arra figyelmeztet, hogy a magyar befektetési alapoknak is fokozottan kell figyelniük a piaci mozgásokra. Az ingatlanok értékesítése különösen ne problémás, mivel azok eladása hosszú időt vehet igénybe, ez pedig nem mindig egyezik meg a befektetési alapok által kínált visszaváltási időszakokkal. A COVID-19 járvány időszaka bemutatta, hogy a piaci zűrzavar során az alapok gyakran nem tudták kielégíteni a nagymértékű visszaváltási igényeket.

A magyar ingatlanalapok eddig azonban elkerülték a hasonló sokkokat, ennek egyik oka, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) folyamatosan figyelemmel kíséri az alapok működését, és szigorúbb tőkeszabályokat vezetett be. Az alapkezelők a korábbi tapasztalatokból tanulva megtartották a magas likviditási szintet.

A hírek szerint az ESMA és más európai hatóságok javaslatai jelentős változásokat hozhatnak a likviditáskezelési eszközök terén. Az új uniós szabályok szerint legalább kilenc különböző likviditáskezelési eszköz (LMT) kerül bevezetésre, amelyek közül az alapkezelőknek a forgalmazás felfüggesztése mellett választaniuk kell. A javasolt eszközök közé tartozik a visszaváltási díj alkalmazása, ami lehetővé teszi a bankok számára, hogy védjék magukat a likviditási válságok idején.

Ezek a változások a befektetők védelmét szolgálják, és elősegítik az alapok válságállóságát. A korábbi válságok tanulságai alapján a magyar piaci szereplők számára elengedhetetlen, hogy a jövőben további stabilitást és átláthatóságot biztosítsanak. A következő időszakban tehát a magyar alapkezelőknek fel kell készülniük az új szabályok alkalmazására, hogy a befektetők számára biztonságosabb nagyszabású megoldásokat nyújthassanak.