Juhász Anikó, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára bejelentette, hogy a 2023-2027 közötti időszakra a Közös Agrárpolitika (KAP) egy teljes célrendszert határozott meg, amely három fő célt és kilenc al célkitűzést foglal magában. A digitalizáció, innováció és tudásmegosztás mint fontos eszközök segítik elő a célok elérését. Az elkövetkező uniós költségvetési ciklusban várhatóan módosulnak a KAP keretei, azonban a jelenlegi eszközök, mint a tudásátadás, valószínűleg megmaradnak.

Az Európai Unió 2020-as agrárcenzusa szerint Magyarországon a precíziós eszközök használata mindössze 0-15% között mozog, ezzel szemben a precíziós erő- és munkagépek aránya 26-34% között van. Az adatok szerint a mezőgazdasági gépek több mint 25%-a alkalmas lenne a precíziós gazdálkodásra, de sok esetben nem használják őket hatékonyan.

Juhász Anikó hangsúlyozta, hogy a precíziós géphasználat nem egyenlő a precíziós gazdálkodással. A 2021-ben indított digitális átállást elősegítő pályázat keretében 2381 termelő kapott támogatást, 175 milliárd forint összegben. A termelők jelentős mennyiségű precíziós gépet vásároltak, de a szolgáltatásokra már kevesebb pénzt fordítottak. A következő időszakra vonatkozóan a cél egy újabb precíziós pályázat keresése, erős központi digitális elem bevezetésével. A feltett kérdések között szerepel, hogy a termelők tudása és tudatossága a beszállítók mellett fejlődjön.

Az új pályázat keretein belül 97,5 milliárd forint áll rendelkezésre, a nem visszatérítendő támogatások mértéke 150 millió forintig terjedhet. A benyújtásra várhatóan a harmadik-negyedik negyedévben lesz lehetőség. Az elérhető támogatások négy részterület köré épülnek: helyspecifikus munkavégzéshez kapcsolódó gépbeszerzés, meglévő gépek intelligens fejlesztése, adatgyűjtéssel, -feldolgozással kapcsolatos beruházások, illetve a precíziós gazdálkodáshoz kapcsolódó szolgáltatások.

A digitalizáció fontosságát nemcsak a pályázó termelőknek, hanem az egész ágazatnak hangoztatták a szakértők, hiszen ezen a területen igazán kiemelkedő fejlődés érhető el. A digitalizáció nem csak technikai előnyt, hanem pénzügyi előnyöket is jelent, amennyiben helyesen alkalmazzák. Számtalan szakember és cég vezetője hangsúlyozta, hogy az agrárdigitalizáció nem csupán a beruházások befejezéséről szól, hanem azt folyamatosan karbantartani és fejleszteni kell a jövő érdekében.

A fent említett KAP keretein belül kialakuló digitális hálózat nagy haszonnal járhat, hiszen a tapasztalt gazdák példát mutathatnak a kevésbé tapasztalt kollégáknak. A magyar termelők többsége inkább bízik más gazdák tapasztalataiban, így a digitális megoldások elfogadottságának növelésére szükség van. Az ilyen típusú tudásmegosztás esetlegesen felgyorsíthatja a digitális átállás folyamatát.

Továbbá fontos felhívni a figyelmet az adatok és információk értékére is; azokat ki kell majd használnia a gazdáknak a saját érdekeikben. Ezen információk birtokában megfelelőbb döntések hozhatók és a gazdaságok működése is hatékonyabbá válhat. Az agráriumban bekövetkező digitális átalakulás komoly kihívás elé állítja a termelőket, de ezzel egy időben óriási lehetőségeket is nyújt számukra.