Riasztó hír érkezett Ausztriából!

Legalább 244 ausztriai gazdaságot sújt a kéknyelv-betegség, amelynek BTV-3 típusa elsőként 2023-ban bukkant fel Belgiumban, Hollandiában és Németországban. A juhokat érinti a legrosszabbul, hiszen a fertőzések negyede elhullásos kimenetelű. A betegség a szarvasmarhák esetében is súlyos fájdalmakat okoz, s a tehenek tejtermelése is csökken, ami jelentősen megemeli a tejárakat Európa-szerte.

Védekezés az egyetlen megoldás!

A vírussal szembeni védekezés legjobb módja az oltás. Az Európai Unióban már három vakcinát hagytak jóvá, irántuk robbanásszerű kereslet várható a kontinensen. „Azok, akik időben cselekszenek, megvédhetik állataikat és elkerülhetik a súlyos károkat. A cél az 80%-os oltottság” – nyilatkozta Christian Zainzinger, gyógyszerészeti állatjólléti szakértő.

Mindenkire érdemes figyelni!

Fontos kiemelni, hogy a kéknyelv-betegség, hasonlóan a ragadós száj- és körömfájáshoz, nem terjed az emberekre. A Nébih tájékoztatása szerint a kórokozó a törpeszúnyogok révén terjed, állatról állatra azonban nem fertőz.

Korábbi esetek Magyarországon

A betegség 2014-ben jelent meg Magyarországon, többek között Baranya, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád és Tolna megyékben regisztrálták a fertőzött állományokat.

Mire figyeljünk?

A kéknyelv-betegség tünetei közé tartozik a láz, a száj és orr nyálkahártyáján jelentkező vérzés és fekélyek, fokozott nyálzás, orrfolyás, duzzadt száj és nyelv, sántaság a lábvégződések vizenyőssége miatt, valamint bágyadtság és lesoványodás. Ráadásul, hasmenés és hányás is megjelenhet.

Első ránézésre nem veszélyes!

Bár a vírus az emberekre nem jelent veszélyt, a potenciálisan fertőzött állatokból származó hús és egyéb élelmiszerek sem kockázatosak, a Nébih szerint.