December 1-jén parlamenti választásokra készül Románia, alig egy héttel azt követően, hogy a hírhedt szélsőjobboldali Legionárius Mozgalom képviselője, Călin Georgescu a várakozásokat felülmúlva nyert az elnökválasztás első fordulójában.

Miközben a román bíróság hétfőn dönt az első forduló érvénytelenségéről, most vasárnap tartják a parlamenti választásokat. Az idei elnökválasztás váratlan eredményei, különösen Georgescu győzelme, minden bizonnyal meghatározzák a parlamenti választások kimenetelét, ahol a TikTok szerepéről és a jelenlegi politikai hangulatról is elemzések várhatók.

A mélyen gyökerező elégedetlenség

A szélsőjobboldali jelöltek 36%-os eredményének elérése tükrözi az idei, Európában és az Egyesült Államokban megfigyelhető politikai elmozdulást, mely a megélhetési költségek növekedése, az infláció és a lakhatási válság közepette sokakat a szélsőjobboldali pártok irányába terelt. Ezek a pártok a migrációt és az ukrajnai háborúval kapcsolatos problémákat okolják e nehézségekért.

Az elmúlt öt évben a fiatalok egyre inkább Nyugat-Európába vándorolnak, miközben a megélhetési költségek meghaladják az EU átlagát. E tendencia következményeként az élelmiszerszegénységgel küzdő emberek száma is megugrott, a jövedelmi különbségek növekedésével együtt.

Miközben Románia az EU egyik legszegényebb tagállama, Bukarest paradox módon a térség egyik leggazdagabb régiója, ahol a GDP évente lényegesen meghaladja az uniós átlagot. Ez a gazdasági szakadék táplálja a politikai feszültségeket és a szélsőjobboldali érzelmek erősödését.

Georgescu győzelme és a magyar kisebbség helyzete visszahatott az elnökválasztásra és a várható parlamenti választásokra is. A román politikai köz véleménye kikerülhetetlenül formálódik: az AUR, amelynek vezetője George Simion, szintén elmondta, hogy a PSD és a PNL a történelmi mélységbe süllyedt.

A politikai elit válaszlépései

A hagyományos pártok, mint a PSD és a PNL, melyek a szélsőjobboldal előretörése miatt aggódnak, nem tudtak tartani az elnökválasztáson, és visszaestek a parlamenti pozíciójukból. Az elnökválasztást megelőző hetekben a PSD még 30%-os támogatottsággal bírhatott, ám mostanra ez 20%-ra csökkent, míg a PNL 20%-ról 14%-ra zuhant.

A választási kampány rovására azt hangoztatják, hogy meg kell állítani az AUR-t és társait. Ciolacu miniszterelnök a legfontosabb választásoknak nevezte azokat, amelyek most következnek Romániában, mivel a politikai klíma rendkívül törékeny.

A szélsőjobboldal előretörése miatt a magyar kisebbség helyzete is a középpontba került. Az RMDSZ, mely a magyar közösség érdekeit védi, jelezte, hogy a Georgescu győzelme után megváltozott politikai helyzet komoly veszélyt jelenthet a magyar közösségre. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke figyelmeztetett, hogy a szélsőjobboldal visszaesése nem csak a politikai térképet változtatja meg, hanem konkrét veszélyt is jelent a közösség biztonságára nézve.

A választások kimenetele

A választásokat követően egyértelmű, hogy koalíciós kormány alakul – jelenleg egyik párt sem éri el az 50%-ot, és Román politikai táját két domináns blokkra oszlik: a szélsőjobboldali és a balközéptől jobbközépig terjedő erők. A választások legnagyobb kérdése, hogy ezek közül melyik tömb kerülhet többségbe a parlamentben, és szükség lesz-e az RMDSZ támogatására az új koalíciók kialakításakor.

A parlamenti választás lebonyolítása a magyar idő szerint este kilencig tart, amikor is exit pollokat tesznek közzé, míg a hivatalos eredmények hétfő hajnalban várhatóak.