Ukrajna alkotmánya lehetővé teszi, hogy külföldi katonai alakulatokat fogadjanak, amelyek békefenntartó feladatokat láthatnak el. Fedor Veniszlavszkij, a Verhovna Rada képviselője elmondta, hogy a külföldi katonai egységek bevetésének lehetőségeit jelenleg fontolóra veszik a parlamenti bizottsági üléseken. A Verhovna Rada jóváhagyása nélkül azonban semmilyen külföldi katonát nem hozhatnak be az országba, legyenek azok békefenntartók vagy más egységek.

Veniszlavszkij hangsúlyozta, hogy a békefenntartó kontingensek érkezése előtt Oroszországnak garanciát kellene adnia arra, hogy beszünteti a tűzharcot, és nem támadja meg az Ukrajnában lévő külföldi csapatokat. A politikai helyzet továbbra is összetett és ellentmondásos.

Az Institute for the Study of War (ISW) elemzései arra utalnak, hogy Észak-Korea nagy létszámú rohamcsapatokat indított a gyakori ukrán dróncsapások ellen, ami jelentős észak-koreai veszteségeket okozott, valószínűleg hatással lesz a jövőbeli katonai stratégiáikra is.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy ukrán csapatok Kursknál két észak-koreai katonát fogtak el, akik az orosz erőket támogatták. Az elnök közleménye szerint mindkét katona megsebesült, és Kijevbe szállították őket, ahol orvosi ellátásban részesülnek.

Emellett az orosz csapatok több településen is előrenyomultak. A DeepState háborús elemző oldal szerint az oroszok a Donyecki Régióban található Jantarnij központjában már lobogójukat is felhúzták. Viszont kétséges, hogy ez valóban területfoglalásnak számít-e, ugyanis az orosz katonák személyi védőfelszerelés nélkül voltak, ami arra utal, hogy a közelben nem folyik aktív harc.

Közben az ukrán légierő három repülőgépet észlelt Kárpátalja felett az utóbbi hónapban. A gépek közé tartozott egy Finnair járat Helsinkiből Delhibe, egy Wizz Air járat Rigából Kutaisziba, valamint egy Finnair járat Helsinkiből Szöulba. Az incidens hátterében az ukrán légvédelmi rendszerek működése állhat, ami zűrzavart okozhatott a repülőgépek navigációs rendszereiben, miattuk pedig tévesen léphettek be az ukrán légterébe.

Dmitro Kuleba volt ukrán külügyminiszter azt nyilatkozta, hogy az orosz invázió már a kezdet kezdetén elkerülhetetlen volt, mivel Vlagyimir Putyin orosz elnök biztos volt abban, hogy a Nyugat passzív marad, és nem reagál az agresszióra. Kuleba hangsúlyozta, hogy ha a Nyugat más politikát folytatott volna, Ukrajna jövője sokkal kedvezőbb lenne.

A legfrissebb hírek szerint a harmadik különleges rohamdandár bemutatta azokat a felvételeket, amelyek a január 8-án és 9-én lezajlott harcokról készültek Harkiv környékén. Az orosz erők 20 felszerelést, köztük tankokat vesztettek a párharc során. Az ukrán hadsereg ezzel tovább erősíti pozícióját a rendkívül intenzív harci műveletek árnyékában.