Január 1-jén Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke optimista üzenetet küldött közösségi média oldalán, ő és csapata készen állnak arra, hogy egy erősebb Európáért dolgozzanak, mind az unióban, mind külföldön.

Azonban január 3-án kiderült, hogy von der Leyen súlyos tüdőgyulladás miatt kénytelen volt lemondani az év első két hetére tervezett programjait, köztük a lengyel soros elnökség megnyitóján való részvételét, valamint a Bizottság Lengyelországba tervezett ülését is elhalasztották.

A január 6-i sajtótájékoztatón a Bizottság új főszóvivője, Paula Pinho bejelentette, hogy von der Leyen otthonából dolgozik Hannoverben, így nem szükséges, hogy távol létét átvegye Teresa Ribera, a Bizottság elsőszámú alelnöke.

Pinho megkerülte a kérdést, amikor megkérdezték, hogy von der Leyen volt-e kórházban, és elmondta, hogy ezzel kapcsolatban nincs új információ. Ezt követően a dpa német hírügynökség arról számolt be, hogy von der Leyent január 10-én engedték ki a kórházból, ahol január 2-án érkezett orvosi vizsgálatra, és több mint egy hétig bent tartották.

A Bizottság másik szóvivője megerősítette, hogy a 66 éves politikust valóban közel egy hétig kezelték kórházi környezetben. Von der Leyen otthonról dolgozik, miközben folytatja gyógyulását, de legfontosabb feladatait a bizottsági csapattal napi kapcsolatban végzi.

A nyilatkozatok ellenére sokan kritizálták Pinhot és a Bizottság kommunikációs stílusát, amiért nem adták meg a megfelelő információkat von der Leyen állapotáról. A kormányzati átláthatóság hiányosságai is felmerültek, főleg amikor a lengyel elnökség megnyitója és más fontos események elhalasztásra kerültek, amit a hivatalos nyilatkozatok nem tükröztek megfelelően.

Január 13-án, a következő sajtótájékoztatón Pinho azt állította, hogy minden lényeges információt megosztottak a médiával von der Leyen egészségi állapotáról. Hozzátette, hogy a bizottsági elnök sosem volt ápolás alatt sürgősségi osztályon, és lélegeztető gépre sem került. Azonban a kórházi kezelés részleteinek elhallgatásával összefüggésben többen is kételkedtek a Bizottság átláthatóságában, beleértve a magyar kormányzat képviselőit is.

Zsigmond Barna Pál, a magyar Európai Uniós Ügyek Minisztériumának miniszterhelyettese nyíltan bírálta von der Leyent és csapatát, azt állítva, hogy Brüsszelben is aggályok fogalmazódnak meg az elnök cselekvőképességével kapcsolatban, különösen a közvélemény tájékoztatásának hiányosságai miatt. Zsigmond kiemelte: „Van még tanulnivalója az intézmény átláthatóságának és a médiaszabadságnak az Európai Bizottság elnökének.”

Ahogy von der Leyen állapotának megítélése folyamatban van, a következő hetek már kulcsszerepet játszanak az Európai Bizottság működésében, hiszen a davosi Világgazdasági Fórumon várhatóan részt vesz, ahol nyilvánosan is találkozik globális vezetőkkel. Az, hogy hogyan tudja majd ellátni feladatait, sokakat aggaszt, hiszen a politikai döntések súlya óriási lehet a jövő szempontjából.